Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis
2014-09-30
Történészek szerint nehéz pontosan megállapítani, hogy a Müncheni Egyezmény után hány csehszlovák állampolgárnak kellett elhagynia a Szudéta-vidéket. Bukovsky azt állítja, hogy azokban a hetekben mintegy 122 ezer cseh, 15 ezer zsidó és mintegy 18 ezer német antifasiszta hagyta el a Szudétákat. A szudétanémet elűzöttek németországi szövetsége azonnal élesen bírálta az elképzelést, s azt állítja, hogy meghamisítja a történelmet. Azt állítják: az úgynevezett elüldözöttek között legalább 120 ezer ember állami alkalmazott volt, akik az új német államban már egyszerűen nem kaptak munkát, elveszítették állásukat, ezért elhagyták a döntően németek lakta régiót. A Tyden című társadalompolitikai hetilap legújabb száma is felhívja a figyelmet arra, hogy a "cseh elűzöttek" alapvetően állami alkalmazottak voltak, akik döntően Csehszlovákia 1918-as megalakulása után költöztek a Szudétákra. A második világháború után az akkori csehszlovák állam kollektív bűnösnek minősítette a német és a magyar kisebbséget, s mintegy hárommillió németet kitelepített az országból. A magyarok kitelepítését az 1945. augusztusi potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá, Prága és Pozsony ezért később más eszközökkel lakosságcsere, belső áttelepítések, reszlovakizáció - próbálta meg felszámolni a szlovákiai magyarságot. vissza vissza Megkezdődö? a közvita az RMDSZ autonómiatervezetéről Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2014. szeptember 29., hétfő (MTI) - Semmit sem venne el a románoktól a Székelyföld autonómiája vagy a kulturális autonómia kerettörvénye: ezekkel az erdélyi magyarság csak identitása megőrzésének feltételeit próbálja megteremteni, nem erőszakkal, hanem ésszerű párbeszéd útján - hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn azon a bukaresti fórumon, amellyel megkezdődött az RMDSZ által kezdeményezett közvita a szövetség autonómiatervezetéről. A bukaresti Közigazgatási és Politikatudományi Egyetemen rendezett Az én Romániám politikai tabuktól mentes erős ország című fórumon Kelemen Hunor kettős minőségben, államfőjelöltként és a székelyföldi autonómia-statútum előterjesztőjeként válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A csaknem háromórás fórumon a román médiában leggyakrabban szereplő politikai elemzők többsége jelen volt, többen kifejtették véleményüket, illetve tettek fel kérdéseket. A fórum meghívott előadóinak egyike, Emil Hurezeanu politikai elemző, a Szabad Európa Rádió korábbi munkatársa aggodalmának adott hangot, hogy az RMDSZ autonómiatervezetét éppen a skót elszakadási népszavazás napján tette közzé. Szerinte az ukrajnai fegyveres konfliktusok, a skót és katalán függetlenségi törekvések közepette nehéz elhitetni, hogy a Székelyföld autonómiaigénye nem szakadár kezdeményezés. Az elemző erre hivatkozva visszafogottságra és óvatosságra intette az RMDSZ-t, azt állítva, hogy a románság hálás lenne azért, ha egy ilyen feszült helyzetben a magyar kisebbség önmérsékletet tanúsítana. A másik meghívott újságíró, Luca Niculescu a francia közszolgálati rádió román részlegének főszerkesztője megkérdőjelezte, hogy a magyar-román viszonyt terhelő tabukat és előítéleteket fel lehet számolni. Azt azonban a- későbbi felszólalókkal egyetértésben - a jogállamiság megsértésének nevezte, hogy a Legfelső Bírói Tanács be akarta tiltani a közvitát a Székelyföld autonómiájáról, alkotmányellenesnek minősítve azt. A moderátori szerepre vállalkozó Cristian Parvulescu politológus, a politikatudományi kar dékánja rámutatott: semmilyen közvita nem lehet alkotmányellenes, Romániának pedig érdemes fontolóra vennie, hogy az egységes nemzetállami forma helyett nem lenne-e jobb visszatérnie föderalista gyökereihez. Emlékeztetett: a Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülése révén kialakult román királyság szövetségi állam volt, a Nagy-Romániát megalapozó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés pedig olyan autonómiát ígért Erdély kisebbségeinek, amely nagyon jól összeegyeztethető a föderális államformával. Dan Tapalaga, a jobboldali Hotnews hírportál elemzője azt firtatta, mit keres még az RMDSZ a szociáldemokrata Victor Ponta kormányában, amikor az gyakorlatilag "ajtót mutatott" az RMDSZ-nek a autonómiatervezet közzététele után, és a románok nemzeti büszkeségére építi választási kampányát. Kelemen Hunor válaszában rámutatott, a jobboldali ellenzék is autonómiaellenes nyilatkozatokat tett, de az RMDSZ nem is akarja "megnehezíteni" a román politikusok életét azzal, hogy az autonómiához kér támogatást, amíg nem sikerül a társadalomban jelenlévő zsigeri ellenkezés legalább egy részét megváltoztatni. Gabriel Andreescu, ismert emberjogi aktivista azt javasolta, hogy az RMDSZ ne ragaszkodjék a létező európai modellekhez, hanem újító szellemiséggel arra alapozza autonómia-statútumát, ami megkülönbözteti a székelység helyzetét más közösségekétől. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. SZEPTEMBER 30. 25
