Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis
2014-09-30
Szeretem, nem szeretem „Szeretem Angliát. Mert már a XVI. században kezdték felszabadítani jobbágyaikat; mert útjára indították a világ első parlamentjét; mert megalapították a világ második központi bankját, a Bank of Englandet. De nem szeretem Angliát ágyúnaszádos gyarmatosításaiért, rabszolga-kereskedelméért, kegyetlen s nyomorúsággal teli XVIII. századáért, hajdani gőgös kasztszelleméért, a II. világháború után a halálba küldött ukrán ezredekért … a polgárosult Nyugat-Európa az emberi társadalom fejlődésének egyik csúcspontja: több lehetőséget kínál a szabadságra, a méltóságra, az emberi személyiség kiteljesedésére, mint a keleti periféria. Ami nem jelenti azt, hogy a szegénység, az elnyomás, az elmaradottság súlya alatt nem jöttek, nem jönnek létre nagyszerű emberi teljesítmények, de az emberek mindenkor vergődtek és ma is szenvednek ebben a présben. Képességeik töredéke sem bontakozhat ki e helyzetben. Magyarország bűnösen késlekedett a jobbágyfelszabadítással; még a huszadik században is az urak és szolgák országa volt; több millió ínségben élő lakosával az igazságtalanság országa volt, s ma is az; hősies, de reménytelen szabadságharcokban forgácsolta szét az erejét; rövidlátóan, önös érdekből vonakodva, nagy késéssel követte a Nyugat diadalmas modernizációját; önsorsrontó belső civakodásaival önmagát béklyózta, béklyózza meg. S ami most különösen fáj: elfecsérelte az elmúlt 25 év adta lehetőségek jelentős hányadát. De azért be kell vallanom: szeretem az országot. Nyárfaligeteiért. Budapest látképéért. Eötvösért és Deákért, Bethlenért és Klebelsbergért, Szent-Györgyi Albertért, Szilárd Leóért és Neumann Jánosért; Berzsenyiért és Kosztolányiért; a Concertóért. Azért a bizonyos sokszínű kockáért. És persze a debreceni Nagyerdőért. Joggal kérdezheti az olvasó, miért traktálom azzal, hogy melyik országot szeretem vagy nem szeretem. Talán azért teszem, mert látni akarom az emberlét nagyszerű lehetőségeit és veszélyes buktatóit. Tanulhatunk belőlük. Anélkül, hogy nekünk is óceánjáró hajókat kellene építenünk vagy fapapucsot kellene húznunk …” Hankiss Elemér (Nsz) Frankfurter: A hajdani szabadságharcos A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a Magyarországról Ukrajnába irányuló földgázszállítás felfüggesztésével kapcsolatban közölt kommentárt szombati számában. Putyin európaija című írásában Nikolas Busse úgy vélte, Ukrajnának "sorskérdés" lehet, hogy miként vészeli át a közelítő telet. Ha nem lesz gáz, a lakosság elfordulhat a Nyugat felé nyitó politikától, ezért "nem csekélység, amit Magyarország művel ebben az ügyben" . „A földgázszállítások leállítása "csapás" a "törékeny kijevi átmenet" támogatását célzó európai törekvésekre, hiszen az ukrán kormány csak akkor állhat helyt Moszkvával szemben, ha garanciája van arra, hogy az ország földgázszükségletének legalább egy részét nyugatról fedezheti” - teszi hozzá a FAZ szerzője … (Nszv) Látszat és valóság „Már-már közhelynek számít, hogy a román és benne, a még úgy ahogy létező, rommagyar kisebb társadalom, akut bizalmatlanságon épül, még nyomatékosabban általános közbizalom-hiányban szenved, és ez az általános bizalmatlanság rendre zsákutcába, mellék-, sőt tévutakra tereli a társadalmi-gazdasági folyamatokat, hitelteleníti a mégoly ambiciózus modernizációs-fejlesztési programokat is: zombitársadalmat termel …” Magyar Nándor László (http://systemcritic.blogspot.hu/) Sokismerősös egyenlet „Hogy is várhatnánk el az ország többségi lakóitól, hogy egy magyar jelöltre szavazzanak, bármennyire is hisszük mi alkalmasnak, amikor a sajátjaik közül sem képesek kellően bölcs, elhivatott, tehetséges vezetőt küldeni végre a Cotroceni palotába?” Hiába gazdag a kínálat jelöltekből, biztosak lehetünk abban, semmi jóra nem számíthatunk Románia következő elnökétől. Királyunk pedig aligha lesz egyhamar, hiába pendítette meg a monarchia gondolatát újra az elnöki palota búcsúzó lakója. A kampánystarthoz odaálltak KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. SZEPTEMBER 30. 19
