Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis
2014-09-20
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. SZEPTEMBER 21. 21 közalkalmazottakat az állampolgároknak kell megválasztaniuk.” A két vállalkozó szemében az ukrán állam egészében véve korrupt. Egész egyszerűen nincs szükség az államra, jól meg lehet lenni nélküle is. Az ügyész nincs erről meggyőződve …” Hélène Richard (Le Monde Diplomatique) H H i i s s t t ó ó r r i i a a A kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének alakulása a független Ukrajnában A kárpátaljai magyarságnak – hat éves megszakítással – húsz éve van képviselete a független Ukrajna parlamentjében. A kárpátaljai magyarok 1989-ben megalakult érdekképviseleti szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1990-ben, még az egykori Szovjetunió kötelékében, bekapcsolódott az ukrán parlamenti választásokba. A magyar szervezet akkori elnöke, Fodó Sándor a Nagyszőlősi járásban indult a törvényhozási mandátumért, ám a magyarok számára hátrányos etnikai arányok miatt alulmaradt a megmérettetésen. A független Ukrajnában 1994-ben tartott első parlamenti választásokon három magyarok által is lakott kárpátaljai járásban indított képviselőjelölteket a KMKSZ. Tétje azonban csak a Beregszász központú választókerületben tartott voksolásnak volt. A megmérettesen Fodó Sándor KMKSZ-elnök indult helyettese, Tóth Mihály ellen, aki akkor a Beregszászi járás vezetői tisztségét is betöltötte. Az összecsapásból Tóth került ki győztesen, ám ennek a KMKSZ szakadása lett a következménye. A mögötte felsorakozott, kisebbségben lévő középszintű szervezetek kiváltak a KMKSZ-ből és Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF) néven egyesültek. Később a KMSZF tagszervezetei betagozódtak a korábban Fodó által létrehozott, országos szintű Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségbe (UMDSZ), amely a magyarországi baloldal támogatását élvező Tóth Mihály vezetésével a KMKSZ ellenlábasává vált …(Kitekintő) LÉPÉSKÉNYSZERBEN „ Barátságra ítélve .” Kádár János és Ceausescu 2. 2 A mérsékelt számonkérés időszakától a diplomáciai hidegháborúig: Kádár jól látta Ceauşescu „predesztinált” bukását, de kettőjük kapcsolatából rövid távon Ceauşescu került ki nyertesen. A hatvanas évek végére, a hetvenes évek elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország közötti kapcsolatban nem csak a történelmi örökség és a nemzetiségi kérdés jelent problematikus pontot, a kommunista ideológia értelmezésében, a szocialista tábor jövőjét illetően is jelentős eltérések mutatkoztak. Kádár számára, amint azt többször hangsúlyozta, a Szovjetunió által kezdeményezett politikai, gazdasági együttműködés tűnt a járható útnak oly módon, hogy közben Magyarország ne térjen le a „klasszikus kádárizmus” útjáról. A romániai belpolitikai történések viszont jelentős belpolitikai fordulatot vettek. 1971-ben véget ért a Ceauşescu által, politikai célokból kezdeményezett rövid nyitási időszak. A júliusi tézisekkel nyilvánvalóvá vált, hogy a Ceauşescu-féle pártvezetés az ideológiai befele fordulás, a gazdasági reformok elutasítását helyezi előtérbe. Ceauşescu rendszere látványos neosztálinista jegyeket hordozott magában, amit különutas politika folytatása tett még markánsabbá. A jó taktikai érékkel bíró román pártvezető a szovjetek oldaláról is bebiztosította magát. A hatvanas évek második felében világosan jelezte a szovjeteknek, hogy nem kérdőjelezi meg a kommunista dogmákat, a szocialista tábor egységét, de ezek romániai megvalósításában külön utat akar … (Transindex) 2 az írás első része: Kádár János és Nicolae Ceaușescu viszonya 1.