Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis
2014-09-15
Autonómia „Gazdasági téren Székelyföld autonómiatervezete meglehetősen visszafogott, az onnan származó adó- és illetékbevételek 12-60%-a (legtöbb adónem esetében 50%) maradna helyben, a többi pedig a központi államkasszába vándorolna …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen) Biztosok „Van újdonság. Az, például (az új elnök ragaszkodott hozzá), hogy érezhetően több a nők száma; s noha a 28 között – minden tagországnak jut egy-egy biztosi poszt – mindössze kilencen képviselik a szebbik nemet (köztük Corina Creţu regionális fejlesztési romániai biztos), a most kezdődő ciklus nyitásnak fogható fel, mert a következőben már aligha lehetnek kevesebben, sőt valószínűleg többen lesznek …” Jámbor Gyula (Nyugati Jelen) Pántlika-dilemma „Kényelmetlen helyzetben a Szociáldemokrata Párt (PSD). Az RMDSZ néhány nap múlva nyilvánosságra hozza a román sajtó által korábban kiszivárogtatott, a közvélemény előtt máris szabad prédaként heverő székelyföldi autonómiatervezetet, Victor Ponta pártjának pedig valamilyen formában viszonyulnia kell a dologhoz. És nem is akárhogyan, például zsigerből, ahogy az lenni szokott. A reakciónak viszonylag mérsékeltnek kell lennie, több okból. Kemény kampány van kibontakozóban, az államelnökjelöltek közt ugyan Victor Ponta a favorit, ennek ellenére a második fordulóban a magyarok szavazata akár fontos is lehet. (Néhány iskolabuszt, és valamennyi kormánytámogatást máris megért.) …” Székely Kriszta (Szabadság) História História BARÁTSÁGRA ÍTÉLVE Kádár János és Nicolae Ceauescuș viszonya 1. Ötezer kilométer távolságból mindketten csak kommunista vezetők voltak? Mi volt a két ország közötti feszültség legfőbb oka? Válaszok az eheti történelem anyagunkban Igaza van Teller Edének? Valóban „csupán” két, egymással nagyon sok közös jegyet felvonultató kommunista vezetőről van szó? Kádár János és Nicolae Ceauşescu az 1945-1989 közötti Magyarország, illetve Románia meghatározó politikusai voltak. A két ország kapcsolatát illetően látszólag valóban két, a szocialista tömbhöz tartozó baráti országról beszélünk, amelyeket elvileg közös gazdaságpolitika és ideológia kötött össze. Ha ezt a viszonyt felnagyítjuk és egy közelebbi optikával szemléljük, sokkal árnyaltabb képet nyerünk. A két ország és a két nemzet közismerten sajátos történelmi örökséggel bírt, ami értelemszerűen, az emberi, politikai személyiségjegyeken túl, meghatározta a két pártvezetés és politikus közötti kapcsolatot. Ebben a viszonyrendszerben az 1965-1988 közötti időszak számított meghatározónak, amikor is Nicolae Ceauşescu az RKP első titkáraként, 1974-től államelnökként vezette Romániát, Kádár János pedig az MSZMP első embereként Magyarországot. Milyen kapcsolatban állt egymással a két pártvezetés és a két vezető ebben az időszakban? … (Transindex) Ajánló Ajánló Országházi divatok: a magyar politikai elit írószemmel A magyar irodalomtörténetben nem volt ritka, hogy írók, költők, drámaírók politikai pályára lépve országgyűlési képviselőkként nyertek személyes és közvetlen betekintést a kor politikai elitjének mindennapjaiba. A leghíresebb példa rá Jókai Mór és Mikszáth Kálmán. A 21. században is folytatódik ez a hagyomány: Kukorelly Endre író több mint két évig volt országgyűlési képviselő az LMP KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. SZEPTEMBER 15. 11
