Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-05
értesültek sosem a valós helyzetről. Azokban a megyékben, ahol még tömbben él a magyarság, az elmúlt évek furcsa helyzeteket eredményeztek a politikai palettán. A két magyar konkurens párt mellett – ha egyáltalán lehet annak nevezni a néppártot és a polgári pártot – egyre több magyar képviselteti magát független vagy román pártszínekben a helyhatósági választásokon. Ilyen felállásban a józan ész önvizsgálatot tartana, sőt a nyájnak vagdalkozások, megtorlások nélkül való összeterelését diktálná. Ennek ellenére, még mindig a jól bevált diktatórikus módszerek bevetésével próbálnak rendet vágni az elcsángáltak között …” Sütő Éva (Reggeli Újság) Elemzés, háttér Elemzés, háttér SZERETEN INNEN, SZERETEN TÚL Nem mind csángó, aki csángó? „Egyre többen mennek túl a Kárpátokon, hogy meglátogassanak egy-két csángó falut, vagy kíváncsiságból, vagy nemzeti romantikából, vagy valamilyen értékesebb „népművészeti” zsákmányt remélve. De itthon is sokat hallunk a csángókról: télen báljuk, nyáron fesztiváljuk, jótékonysági akciók, magyar „anyanyelvi” oktatásuk, dokumentumfilmek révén. De tudjuk, kik a csángók? Manapság sokszor hallunk a csángókról: van Csángó Fesztivál, Csángó Bál, a csíksomlyói búcsúról készített filmek és híradások elképzelhetetlenek a csángók nélkül, sokan vettek részt a „keresztszülő-programban”, azaz fogadtak virtuálisan keresztgyereket, hogy segítsenek a moldvai magyar oktatás költségeinek fedezésében, és így tovább. Nem mindig volt így: a csángók csak párévtizede jöttek divatba. Minthogy sokáig nemigen tudott róluksemmit a magyarországi közvélemény, a divattá válás azilyenkor megszokott következményekkel járt, sok mítoszalakult ki velük kapcsolatban. De egyáltalán: kik acsángók? Nem is olyan könnyű erre válaszolni, merthogya csángó népnév használata meglehetős tarkaságot mutatMoldvában, a magyar közhasználatban, sőt a történeti ésnyelvészeti szakirodalomban is. A sokféle használategyetlen közös jelentéseleme: ’a Kárpátokon túl élő,magyar eredetű csoport’. A kuszaság részben arravezethető vissza, hogy az erdélyi, különösen a székelydialektusokban a csángó név olyan csoportokat jelöl,amelyek vagy a magyarság többi részétől elszakadva,vagy a nyelvterület peremén élnek, s ezért nyelvük sem „tiszta”. Az erdélyi használaton alapuló, a médiában megjelenő információk hatására a magyarországi közbeszédben sokszor nevezik csángónak a moldvai katolikus népességen kívül a Kárpátok gyimesi szorosaiban élő, magyar nyelvű csoportokat („gyimesi csángók”), a Brassó közelében élő hétfalusiakat („hétfalusi” vagy „barcasági csángók”) és a 18. században Bukovinába települt öt falu szintén székely népét („bukovinai csángók”) is. A KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 5. Gyimesi „csángók” Orbán Balázs: A Székelyföld leírása c. könyvében (Forrás: mek.oszk.hu) 17
