Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-19
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 19. 11 ahhoz értő, tevőleges cselekedést akaró emberek végrehajtásában a mainál sokkal eredményesebb, ha esetleg nem is látványos érdekképviseletet lehet(ne) elérni. De erről szó sincs. Pedig a közelben vannak erre példák: Lengyelország vagy a sokszor lenézett Románia és Szlovákia …” Szirtes I. János 2 (Nsz) Egy magyar alkotmány „Államalapító szent királyunk napján a történeti alkotmányt is ünnepelhetnénk. Azt az alkotmányt, amely csaknem ezer évig szolgálta a mindenkori államvezetést, és amely éppen ezért egyidős az állammal, amelynek létalapját, létezésének indokát, legalitását adta. A magyar történeti alkotmány ugyanis már a kezdetektől több volt klasszikus politikai alkotmánynál, ráadásul az idők során egyre inkább jogi alkotmánnyá lett. A tizenkilencedik század végére pedig immáron egyértelműen liberális alkotmánnyá változott át, amely egyre inkább védelemre volt érdemes … Az 1989-es alkotmány nincs feléleszthető állapotban. Nem egyszerűen nincs hatályban - hiszen helyette a 2011-ben született Alaptörvény került a jogrendszer csúcsára -, hanem a szelleméből is alig maradt valami. Mert a jogrendszer is megváltozott a 2010 előttihez képest. És mellesleg a politikai rendszer is. Hogy ez utóbbi megállapítás valójában mit jelent, arról nem itt szólunk. De az itt mondandó el, hogy a 2011. december 31-ig hatályban volt alkotmány feltámasztása nem lehetséges. A jogrendszer felismerhetetlenül átalakult 2010 óta. A jelen politikai és jogrendszere nem írható le a korábbi fogalmakkal, nem érthető meg a korábbi tudással és nem magyarázható el a jogállami nyelv segítségével. Magyarország új lapot nyitott a történelemkönyvben, új fejezet kezdődött közjogtörténetében, midőn megszűnt alkotmányos állam lenni. Ma ezt az új fejezetet írjuk. S mivel a rendszerváltás foszladozó emlékű alkotmányába már nem lehet életet lehelni, lassan gondoskodni kellene a temetéséről. Béke poraira. A rendszer, amelyben ma élünk - az alaptörvényével együtt - egyszer majd ugyancsak emlékké válik, mint a jogállam. Úgy elfelejtjük majd, mint a hetven éve elpusztított és huszonöt éve fel nem támasztott történeti alkotmányt” Szentpéteri Nagy Richárd 3 (Nszv) Orbán Tusnádfürd ő n nem „a” civil társadalmat támadta „Orbán Viktort azzal vádolják a balliberális oldalon itthon és külföldön, hogy a demokrácia egyik legfontosabb alapzatát, a civil társadalmat támadta meg, hiszen arról beszélt, hogy az új magyar államépítkezést egy sajátos, külföldről pénzelt civil szféra próbálja megakadályozni. Ebben tévednek a kritikusok: Orbán nem a teljes magyar civil szféráról beszélt, hanem annak egyik szegmenséről. Talán nem kell ecsetelnem, hogy mint a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója és szóvivője, a Békemenet egyik szervezője, illetve mint általában is a civil társadalom elkötelezett híve, különösen fontosnak tartom, hogy mi a véleménye Orbán Viktornak a magyar civilekről, a civil szféra közéletben, politikában, társadalomban stb. játszható szerepéről. Annál is inkább, mert mint politológus, szent meggyőződésem, hogy a nyugati – euroatlanti – demokráciák hatékonyságát, fejlettségét és stabilitását éppen egy nagyon jól szervezett, intézményesedett, kultúrává és szokássá vált civil társadalom garantálja. Angliától Németországig, Svédországtól Kanadáig az erős civil szféra az, ami a politikai hatalmat kontroll alatt tartja, partneri viszonyt épít ki vele, és – bocsánatot kérek, hogy magamat idézem, de – nem engedi, hogy az adott országban a politikusok, kormányok, pártok normaszegő cselekedetei (korrupció, hatalommal való visszaélés stb.) következmények nélkül maradjanak. A civil szféra az, amelyik intézményei, befolyása és a közvélemény nyomása által kikényszeríti a következményeket, amelyekre adott esetben a hatalom nem hajlandó …” Fricz Tamás (MNO) 2 a politikatudományok kandidátusa 3 alkotmányjogász
