Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-18
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 18. 14 elnökválasztási kampány hajnalán. Ezt kellett a másik oldalon hatástalanítania Corlăţeannak, aki különben sem hagyta volna ki az alkalmat a keménykedésre …” Székely Kriszta (Szabadság) Kolozsvár, együtt „Az idén ötödször sorra kerülő Kolozsvári Magyar Napok első hétköznapjának délutánján, a rendezvények sűrűjében érdemes felfigyelni a város jelenét és jövőjét érintő eseményre: a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székhelyén, ma, 18 órakor alkalom nyílik megvitatni a nagyvárosi szórványok, azaz erdélyi mindennapjaink ügyét. Vetési Lászlónak a Korunk egyik nyári számában megjelent, alapvető kérdéseket felvető elemzése, körültekintő, őszinte helyzetértékelése lesz a sok résztvevőre számító beszélgetés kiindulási pontja. (A tanulmány szövege a Magyar Napokra különnyomatban is elkészült, a Kincses Kolozsvár Egyesület támogatásával, az Idea Könyvműhelyben, és a Katolikus Nőszövetség Szentegyház utca 2. szám első emeleti helyiségében már hozzáférhető.) …” Kántor Lajos (Szabadság) Együtt – Mé Nem „Nem egész egy hónap múlva le kell adni az önkormányzati választásokon induló polgármester- és képviselőjelöltek listáját. Ilyenkor már nagyjából ismertek szoktak lenni a dél-szlovákiai városok esélyesebb polgármesterjelöltjei …” Molnár Norbert (Új Szó) H H i i s s t t ó ó r r i i a a A hiúság a történelem része lett Masaryk cseh politikus kezdettől fogva tudta, céljai csak az osztrák–magyar monarchia teljes vereségével válhatnak valóra Magyarország sorsában fontos szerepet játszott, s játszik ma is, csaknem nyolcvan évvel a halála után egy cseh politikus, Tomás Garrigue Masaryk. Nem könnyű eldönteni, hogy csak a maguk pőreségében létező politikai és geopolitikai érdekek vezették őt, vagy egyenesen utálta is a magyarokat. Tény, hogy a masaryki logika mind a mai napig érvényesül, mert mások, ha kicsit újabb és újabb hangszerelésben is, de érvényesítik … Masaryk nem riadt vissza semmiféle trükktől. Magával hordta egy festmény reprodukcióját, amelyen Andrássy Gyula közös külügyminiszter Bismarck oldalán áll, így bizonyította, hogy a magyarok rakták le a hármas szövetség alapjait. Vagyis a háborúért is elsősorban a magyarok a felelősek. Akik egyébként a „szlovák, szerb, és román választók lelövése, az iskolák, az irodalom és a nyelv elnyomása által” uralkodnak. Masaryk fogalmazta meg a Nagy Háborút lezáró békeszerződések ideológiai alapjait is. Magáévá tette azt az orosz vélekedést, hogy „Magyarországot magyar lakosságú országrészeknek kell határolniuk” (Nyikolaj Nyikolajevics nagyherceg felhívása, 1914). Masaryk, ha úgy diktálta az érdeke, a természetes határokra hivatkozott, de sohasem az etnikai határokra. Ezeket félredobta, és ebben is követték az antant szűk látókörű vezetői. Hol volt már a népek önrendelkezési joga? Masaryk azt mondta: a természetes határok mellett „a gazdasági szempontok, a védelem szempontjai s a különböző kulturális tényezők ma sokkal fontosabbak”. Ezek pedig a győztesek érdekeit szolgálták. A kisebbségekről, amelyek megkérdezésük nélkül, akaratuk ellenére kényszerültek idegen államokba, Masaryk így vélekedett: „A kisebbség, ha jelentős is, nem