Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-18
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 18. 8 V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g A telléri modell és Orbán tusnádfürdői beszéde „Orbán Viktor nagy vihart kavart tusnádfürdői beszéde nem csupán támaszkodik Tellér Gyula Született-e „Orbán-rendszer” 2010 és 2014 között? című tanulmányára, de a kormányfő minisztereinek utasításba is adta, hogy „kötelező olvasmányként” tanulmányozzák Tellérnek a Nagyvilág című folyóiratban idén márciusban megjelent gondolatait – írta a Népszabadság”. A Hetek cikke. A lap részletesen foglalkozik azzal, hogy mi a szerepe Tellér tanulmányának Orbán gondolkodásmódjában és a kormányzati cselekvésben; de a nyilvánosságban mindeddig nemigen elemezték magának a dolgozatnak a tartalmát. Pedig ha Tellér m ű ve valóban a kormánytagok „ kötelez ő olvasmánya ” lett, akkor akár a most indult kormányzati ciklussal kapcsolatos miniszterelnöki tervekre is következtethetünk bel ő le. S ő t: valószín ű leg a tusnádfürd ő i beszéd és a Tellértanulmány többet árul el Orbán Magya rországgal kapcsolatos gondolkodásáról, mint bármi, ami nyilvánosan megjelent Orbántól vagy a Fideszvezérkartól az elmúlt id ő szakban. Tellér Gyula , akit a tusnádfürd ő i beszéd után néhány kritikusa tévesen nevezett Orbán „ új ideológusának ”, az SZDSZb ő l tö rtént 1994es távozása óta nagy hatással van a miniszterelnök gondolkodására. Az idén 80 éves tudós márciusban megjelent tanulmányát a 2009ben ugyancsak a Nagyvilágba írt, Rendszere a rendszerváltás rendszere? cím ű esszéje folytatásá nak tekinti; mi is íg y kezeljük … (ATV) Az illiberális jobboldal „Egy slágertémát ajánlok ma az olvasónak: annak a rendszernek a megértését, amely nem nyugati, nem liberális, talán még demokrácia sem, mégis oly sikeressé tesz egy kormányt, hogy egymás után kétszer is kétharmados többséget szerez a talán már nem is egészen demokratikus választásokon, amit aztán úgy értelmez, hogy a polgároktól demokratikus felhatalmazást kapott a liberális demokrácia lebontására, azaz az illiberális demokrácia bevezetésére. Természetesen az illiberális demokrácia régóta épül Magyarországon, hisz magunkról beszélek, nem másról, alapjait az utóbbi négy évben lerakták az állam robotosai és a dolgozó nép, de teljes felépítéséről, fejlett illiberális demokráciáról még nem beszélhetünk: a legjobb közösségszervezési mód, azaz a legjobb állam megtalálásáért folyó világversenyfutásban, amely állítólag a gazdasági versenyfutásnál is fontosabb versenyszám ma a világstadionban, Magyarország ott van ugyan az élbolyban, de még mindig jelentősen elmarad olyan nagyszerű futóktól, mint Törökország vagy Oroszország, Szingapúrról és Kínáról már nem is beszélve. Az illiberális demokrácia forradalmi (ugyanis fülkeforradalmi) fogantatását, az alkotmányos liberalizmus nyugati dogmáit felszámoló alaptörvényét, munkatörvényét, civiltörvényét, médiatörvényét (stb., stb.) és nagyszerű vívmányait (a hatalomkoncentrációtól a magánnyugdíjpénztár-vagyon kisajátításán át a rezsicsökkentésig) minden államközösségben gondolkodó és élő, munkaalapú magyar ember eszébe és szívébe véste, de ennél most már többet akar, azaz: még kevesebb szabadságot és még több munkát az egyéneknek, ellenben több szabadságot, korlátlan szabadságot a látástól vakulásig értük robotoló munkaalapú államnak. E közös alapon − illiberalizmus és munka − nyugszik most már az állam kovácsolta frigy: a nemzeti együttműködés rendszere …” Szilágyi Ákos (Nsz) Magyarozás, erdé lyizés „Orbán Viktor mondta, amit mondott. Végképp hasonult újabb barátaihoz, Ilham Alijevhez, Gurgunbully Berdimuhamedovhoz, Nurszultan Nazarbejevhez, és persze mindannyiuk édesapjához, Vlagyimir Putyinhoz. Hogy erről miként vélekedtek immár olyan kisjelentőségű amerikai orgánumok is, mint a The Wall Street Journal, a The Washington Post, vagy éppen a The New York Times, az tudható máshonnan, legyen elég ehelyt annyit említeni, hogy utóbbi orgánum (ahová, mivel ott gyakornokoskodtam, elvittem Orbánt egy háttérbesz é lgetésre, s a mentségem annyi, hogy akkor még csak 1990et írtunk) az
