Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-11
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 11. 8 erők, gazdasági és társadalmi szereplők az új vezetéstől. Nekik fel kell mérniük, mire képesek, és meg kell határozniuk a közösség fő politikai céljait …” Andor László (Nsz) Jogállam „A jogállam, az fontos dolog. És tényleg. Fontos, mert csak. Mert csak jogállamban vagy biztonságban. Csak jogállamban érezheted úgy, hogy mindenki által ismert és elfogadott játékszabályok szerint élheted az életed. Csak jogállamban van értelme annak, hogy törvény előtti egyenlőség. Csak jogállamban értelmezhető a szabadság. Ami ugyan a liberálisok szerint sohasem igazán teljes, de azért a jog nélkül meg semmilyen. Ezzel nagyjából azt akartam mondani, hogy a liberalizmus – pláne a neoliberalizmus! – meghaladható, sőt meghaladandó, ám a jogállam soha. Erről szólt többek között a tusványosi beszéd. Hogy a világ maga, a való élet, az emberek személyes és közösségi tapasztalatai fogják kikényszeríteni a neoliberális dogmák meghaladását és elvetését. Természetesen nem a szabadságjogok, az alapjogok területén. Azok mind-mind benne vannak az Alaptörvényben, azokhoz nem nyúl senki, és nem is akar nyúlni. Senki és semmi nem fenyegeti a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot, a tulajdonjogot, a törvény előtti egyenlőséget, a parlamentarizmust, a hatalmi ágak szétválasztását, a titkos és általános választójogot. Senki és semmi nem fenyegeti ezeket, bármit is hazudjanak a neoliberálisok. Viszont nyilván „veszély fenyegeti” a piac mindenhatóságát, a káoszt és embertelen igazságtalanságot okozó szabad versenyt, egyszóval a globális szabad versenyes kapitalizmus dogmáját, már csak azért is, mert a hétmilliárdos emberiség ezen az alapon egyszerűen halálra ítéli önmagát …” Bayer Zsolt (MH) Reinkarnációk „Magyarország magyarok általi elárulása nem új keletű. Mióta Magyarország létezik, több mint ezer éve, mindig akadtak, akik jó pénzért, rosszul felfogott érdekből, félelemből, tévhitből vagy ki tudja miért, kiszolgáltatták hazájukat idegen érdekeknek. De ezt főként egyénenként tették. Csoportosan, intézményesen azonban csak a huszadik század elejétől vált jellemzővé, amikor megkonstruált, hamis ideológiai alap szolgáltatott érveket arra, hogy árulókká váljanak. Ők voltak a bolsevisták, a kommunisták, a radikál-liberálisok, akik szovjet-orosz mintára létrehozták a dicstelen Tanácsköztársaságot a vesztes első világháború után. Trianon és következményei a győztes nagyhatalmak döntése nyomán nélkülük is bekövetkeztek volna, de nem ilyen súlyos áron …” Stefka István (MH) Az egyház nem nemzetpolitikai alapon m ű ködik Beszélgetés dr. Német László SVD nagybecskereki katolikus püspökkel a németcsernyei templom sorsának apropójából — „Sorra bontják az állagában veszélyesnek, illetve teljesen elhagyottnak ítélt katolikus templomokat a Délvidéken, ráadásul egyházi utasításra.” Ez a mondat egy anyaországi lap online kiadásának cikkében jelent meg nemrégiben. Szerzője a Magyar Patrióták Közösségére hivatkozik, mely a nagybecskereki egyházmegye honlapján közzétett hivatalos közleményt vette alapul (Hét Nap) Kozák sors „Az ukrajnai harcok változatos szereplői közül is kiemelkednek a gyakran tradicionális egyenruhában harcoló kozák csapatok. Mindkét oldalon találni kozákokat, és másmás módon ideologizálják szerepvállalásukat. A kozákok a 14. században jelentek meg a színen, a formálódó orosz és lengyel birodalmak határvidékein. Etnikailag vegyes csoportokról van szó, amelyek részben a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppék nomád lovas népeiből, részben pedig a vidékre érkező újabb szláv törzsekből álltak össze. A kozákok szervezetileg „hadakat” alkottak, amelyek részlegesen autonóm hatalmi egységeket jelentettek a lengyel– litván és az orosz államban. Adózás alól felmentett, a jobbágysort nem ismerő, cserében azonban földművelés mellett katonáskodó csoportokról volt szó, amelyek elsődleges szerepet játszottak az Orosz Birodalom területi növekedésében. A 18. századra minden nagyobb kozák csoport orosz fennhatóság alá került, majd 1918 után, mivel a kommunista hatalomátvétel elleni lázadás élharcosai voltak, szervezeteiket visszafejlesztették, korábbi szerepüket
