Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-09
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 10. 13 Mátyusföldi morzsák „…Sokat csavargó gyermekként jórészt a galántai utcákon és tereken „szocializálódtam". Az utca nyelve magyar volt, otthon is csak kizárólag magyar szót hallottam, csak magyar tévét néztem, csak magyar könyveket olvastam. Amikor elsős lettem, az iskolában nem értetten, miért kell nekünk szlovákul tanulnunk! Akkor tudatosult bennem, hogy nem Magyarországon élünk. 1989-ben bíztam abban, hogy az én fiamnak – aki épp akkor született – már nem fog kelleni ugyanitt szlovákul tanulnia. Tévedtem. De nem ez a gond, hanem az, hogy a Mátyusföld nemzetiségi összetétele erősen változott. Trianon után folyamatosan fogyunk. Szerencsére még néhány nagyközség tartja magát … A világháló enciklopédiája rámutat, hogy „ez Mátyus földje (Csák Máté nagyúrról elnevezve, egy 1384-ből származó oklevélen "terrae Mathei" néven szerepel), mely a történelmi Pozsony és Komárom vármegyében a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól keletre a Vágig terjedő sík vidéki terület élő népi neve". A történelem viharaiból is kivette részét, a fájó és a dicső múltból egyaránt. Pereden és Zsigárdon ütközött meg 1849-ben többek között Görgey serege az osztrák haderővel. A magyarság megsínylette a második világháború utáni borzalmakat, köztük a kitelepítést is. Jelentősek Mátyusföld kulturális hagyatékai, templomai és műemlékei is. A Deákiban élő bencések használták a Pray-kódexként ismert 13. századi szertartáskönyvet, melyben a Halotti beszéd is megtalálható. Ma ismét kiváló zenész él közöttünk, Szarka Tamás Galántán tanult, és itt él, alkot. Ahogy bátyja, Gyula is pár kilométerrel távolabb, Nádszegen. A Kossuth-díjas művészek fellépéseiken szerte a világban szólnak arról, hogy Európában, azon belül a Kárpátmedencében van egy csodálatos hely, a Mátyusföld – ahol szól a magyar ének, és egy csodálatos kultúra gyökereit találjuk …” Oriskó Norbert (Felvidék.ma) Régi igazság „Olvasgatom a magyar és ukrán hírportálokat, mert szeretnék végre tisztán látni ebben a "szeparatisták kontra ukrán hadsereg" ügyben, ám minden erőfeszítésem dacára egyre zavarosabb a kép…” Matúz István (KISZO) Valami megmozdult? „Egyre több önkormányzat fogadja el a Székely Nemzeti Tanács által szorgalmazott autonómiapárti határozatot, Háromszéken több község mellett három város is csatlakozott a kezdeményezéshez, legutóbb Sepsiszentgyörgy tanácsa nyilvánította ki ily módon akaratát, az önálló székelyföldi régió melletti elkötelezettségét. Kétségkívül, az Izsák Balázsék felhívására igennel válaszoló települések listája lehetne hosszabb, de az mégiscsak reménykeltő, hogy az utóbbi hetekben felgyorsulni látszik a folyamat, és az is igen fontos, hogy az RMDSZ hosszas habozás után végre mintha felkarolná az ügyet – a helyi tanácsokban ugyanis a szövetség önkormányzati képviselői vannak többségben. Talán sikerülhet a nemzetközi fórumok figyelmébe került ügyet kivonni a pártpolitikai csatározások színteréből, talán sikerül elérni, hogy az autonómia kérdésében egységesen, erőt felmutatva lépjenek fel a székelyföldi önkormányzatok …” Farcádi Botond (Háromszék/TiszaNews) A politika kudarca, az autonómia diadala, a remény sugara „A magyar közvélemény természetszerűleg még mindig sokat foglalkozik a marosvásárhelyi orvosképzés ügyével. Sajnos egyáltalán nem tapasztal jobbulást a magyar nyelvű oktatás terén. Annak ellenére, hogy a legutóbbi kormányba (is) immár tartósan belépő RMDSZ állítólag „feltételnek” szabta az előrelépést. Igaz, még sok minden megvalósulatlannak bizonyult; ahogy mostanában mondani szokás: meghatározatlan időre „jegelték” … Három évvel ezelőtti, akkor még a vészesen hallgató médiában szókimondónak bizonyuló elemzésemben (Önálló magyar tagozat: közeledünk vagy távolodunk?) jó néhány olyan megállapításra jutottam, ami azóta sem változott … Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi
