Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. augusztus - Civitas Europica Centralis
2014-08-01
márpedig az autonómiaigény erről szól. De attól sem kell féltenünk Maiort, hogy bármiféle megrovásban részesülne emiatt. A titkosszolgálati főnök, nyilván, tisztában van azzal, meddig terjed jogköre, s azzal is, hogy hatalma nem feltétlenül szorítkozik eme törvényi korlátok közé …” Farcádi Botond (Háromszék) Számunkra létszükséglet az autonómia „A román hatalom azért akarja a területi és kulturális autonómia elérését megakadályozni, mert ez sorsunk irányításának saját kezünkbe vétele által dugába dönti az eltüntetésünkre vonatkozó aljas terveit. Ezt szolgálta többek között az 1921-es, majd az 1945-ös földreform is, mely a magyar nagybirtokosok, egyházak, alapítványok, intézmények vagyonát volt hivatott nagymértékben megcsonkítani. Egy nép elüldözését vagy beolvadását ugyanis megélhetési forrásainak a megszüntetésével lehet a leghatékonyabban elősegíteni. A kommunizmus éveiben véghezvitt államosítás, illetve annak bukása után a magyarok által lakott területek jól menő gyárainak és termelő egységeinek a csődbevitele, továbbá a befektetők etnikai feszültséggel történő riogatása is a nemzetpolitikai rangra emelt magyarüldözés sajátos, de nem véletlenszerű megnyilvánulása volt …” Bedő Zoltán (Székely Hírmondó) Tudatzavar „A második világháború végén, az újraépítés idején már az újra teljes egészében romániaivá vált erdélyi magyar kisebbségi közösség felsorakozott a baloldali Magyar Népi Szövetség mögé. Renitensek – mint most az empépések, éementések stb. – akkor is voltak: ők voltak a magyar szociáldemokraták, akik a Román Szociáldemokrata Párt tagozataként működtek, amíg lehetett, akiknek nem tetszett az MNSZ kompromisszumkészsége, tárgyalási- és együttműködési hajlandósága az aktuális román hatalommal. Hiába ért el komoly sikereket Balogh Edgár, Kurkó Gyárfás és Csákány Béla csapata, az sosem volt elég. Olyanok is voltak, akik a nagyhatalmaktól várták el, levélben kérték Erdély státusának újragondolását, s ezáltal a magyar kisebbség helyzetének rendezését. Naivitás persze, de máig működő közösségi reflex. A kitelepítés, a lakosságcsere gondolata is megszületett, nem román, hanem igenis erdélyi magyar ellenzéki fejekben, de hálistennek hamvába halt, s nem kellett megélnünk a felvidékiek kálváriáját. Az 1989 decemberi forradalom és rendszerváltás után gyakorlatilag az egykori MNSZ-modell alapján – amely maga is a Kós Károly-i modellre épült – létrejött az RMDSZ. Vezetői sohasem vették jónéven, ha a Magyar Népi Szövetséghez hasonlítgatták az érdekvédelmi szervezetüket. Pedig az MNSZ az erdélyi magyar kisebbségtörténet talán legsikeresebb formációja volt, s bizony Balogh Edgáréknak, az MNSZ reálpolitikájának köszönhetjük, hogy akkoriban sikerült többek között olyan iskolahálózatot kiépíteni, amelynek romjain még a hetvenes, nyolcvanas években mi is felnőhettünk és magyarul tanulhattunk legalább középiskolás szinten …” Gál Mária (Maszol.ro) Mi az, hogy illiberális? „Igaza van (például) Szilvay Gergelynek, Tusnádfürdőn Orbán csak annyit mondott, hogy „azt csinálja, amit eddig is csinált”. Nem lenne akkora most a meglepetés, ha a magyar politizáló publikum zöme tisztában lenne a politika alapfogalmaival, és használná is őket. Orbán 2002 óta folytonosan, 2010 óta pedig már kormányon is úgy cselekszik, mint aki megveti, saját céljaival és a nemzet feltételezett érdekével ellentétesnek tartja a liberális (hozzáteszek még egy jelzőt: képviseleti) demokrácia nyugati, másképpen euroatlanti szabványát. „A haza nem lehet ellenzékben” jelszavától a belső-ázsiai diktátorokhoz való dörgölőzésig, a népszavazás pártpolitikai használatától a közmédia szabadnépesítéséig, az egyházak elismerésének parlamenti szavazásra bízásától a helyi önkormányzatok kiüresítéséig (stb. stb. stb.) volt azért pár ezer jele annak, hogy Orbán illiberális rendszert akar bevezetni, vagy vezet be éppen. A különbség az, hogy most ki is mondta, nagyjából harmincszor említve a liberalizmust, mint valami rossz dolgot, mintegy KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. AUGUSZTUS 1. 12
