Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-03
Huszka Beáta hangsúlyozta: az utóbbi években kifejezetten jó politikai viszony alakult ki a két ország között, ezt most más területekre is igyekeznek kiterjeszteni. A törekvés megfelel a gazdasági együttműködést előtérbe helyező új magyar külpolitikai iránynak és a VMSZ elképzéseinek is. Pásztor István májusban úgy nyilatkozott, hogy itt az ideje az intézményes kapcsolatfejlesztésnek, és tartalommal kell megtölteni a jó kapcsolatrendszert. A keddi magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón is a gazdasági és egyéb szakmai ügyeken volt a hangsúly, így az energetikai, a közlekedési és az oktatási együttműködésen - emlékeztetett. A szakértő szerint Szerbia több szempontból is fontos Magyarországnak. Egy szomszédos ország stabilitása és fejlődése nyilvánvaló magyar érdek, és az ott élő magyar kisebbség miatt is fontos a jó és gyakorlatias kapcsolat, például, hogy legyen megfelelő infrastrukturális összeköttetés a két ország között. Az sem mellékes, hogy Szerbiának kulcsszerepe van a régió biztonságában, hiszen nemcsak Koszovó helyzetének rendezése, de például Bosznia-Hercegovina problémáinak megoldása sem képzelhető el Szerbia nélkül - közölte. Hozzáfűzte: ráadásul a Nyugat-Balkán az a térség, ahol Magyarország érdemben hozzájárulhat az EU külpolitikájának alakításához, és ezt meg is teszi a bővítés elkötelezett támogatásával. Ebből a szempontból Horvátország tavalyi csatlakozásával jelenleg Szerbia a legfontosabb ország Magyarország számára. Huszka Beáta kiemelte: a másik oldalról nézve Szerbiának előnyös, ha EU-csatlakozásának folyamatában számíthat egy uniós tagállam segítségére. A szomszédos országokkal fenntartott rendezett viszony pedig feltétele az uniós csatlakozásnak, tehát az integrációs folyamat kedvezően hat a kétoldalú kapcsolatokra - mutatott rá a szakértő. A magyar-szerb kapcsolatok szempontjából nagyon kedvező a jelenlegi helyzet, hiszen Szerbia EUintegrációjának folyamata egyértelműen segíti a közeledést a két ország között - vélekedett. Úgy látja, a Magyarország irányába tett gesztusok beleillenek abba a külpolitikai irányba, amely szerint Szerbiában az EUintegráció a legfontosabb, és ennek alárendelnek más nemzeti érdekeket. Például Koszovóval kapcsolatban komoly kompromisszumokat kötött a szerb vezetés az utóbbi két évben, és idetartozik a szomszédokkal ápolt viszony javítása, köztük nemcsak Magyarországgal, hanem Boszniával is. 2013-ban Tomislav Nikolic elnök bocsánatot kért a Srebrenicában elkövetett bűnökért - emlékeztetett Huszka Beáta. vissza vissza Moszkva szerint Moldova uniós társulása a Dnyeszteren túl élők alapjogait sérti Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 2014. július 2., szerda (MTI) - Moldova uniós társulása miatt sérülnek a Dnyeszteren túli területen élők alapjogai - jelentette ki szerdán Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, miután a szakadár terület küldöttségével találkozott Moszkvában. A politikus, aki egyben az orosz államfő Dnyeszteren túli területtel foglalkozó különmegbízottja, úgy véli, hogy az ENSZ alapokmányában foglaltak, az élethez és a gazdasági jóléthez való emberi jogok sérülnek a Dnyeszteren túli területen. Rogozin arra reagált, hogy a moldovai parlament szerdán jóváhagyta az Európai Unióval a múlt pénteken Brüsszelben aláírt társulási szerződést. Hangsúlyozta: Moldovában a helyzet a "tragikus ukrajnai események" közepette alakul ilyen módon, és úgy vélte, hogy ebben a helyzetben Oroszországnak konkrét lépéseket kell tennie. Ez utóbbiakról ugyanakkor nem árult el részleteket. Az orosz miniszterelnök-helyettes ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy országa Moldovával a baráti kapcsolatokban érdekelt, és továbbra is együttműködik. Hozzátette, hogy "rendkívül fontos" számára a Dnyeszter folyó térségének békéje, amelynek megőrzésére kötelezettséget vállalt. Közölte, hogy Moszkva teljesíti ezzel kapcsolatos vállalásait, ugyanakkor a kialakult helyzetben egy olyan szokatlan gyakorlathoz folyamodik, amelyet a nemzetközi jog és az orosz alkotmány is lehetővé tesz. Nem nevezte meg pontosan, mire gondolt, csak annyit mondott: mindenre kiterjedő támogatást fognak nyújtani a Dnyeszteren túli terület számára, hogy az méltó módon vészelje át ezt a nem egyszerű időszakot. Dmitrij Rogozin nehezményezte a Krím Oroszországhoz csatolását követően hozott ukrán szabályokat, amelyek a 16 és 65 év közötti orosz állampolgárságú férfiakra vonatkoznak, s amelyek értelmében a Dnyeszteren túli szakadár területen élők sem utazhatnak be Ukrajna területére. Minthogy a szakadár területnek nincs közös határa Oroszországgal, az ott élőket Rogozin szerint elszigetelték. Rogozin május 9-én és 10-én tekintélyes orosz kormányzati küldöttség élén járt a Moldovai Köztársaságtól végleg elszakadni akaró területen, és onnan a delegáció az Oroszországhoz való csatlakozást támogató aláírásokat tartalmazó gyűjtőíveket szállított Moszkvába. A politikus Tiraszpolban, a Moldovától való elszakadását 1990-ben KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 3. 18
