Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-29
Azt mondta: mind a mai napig kétséges, hogy az első és a második világháború valóban elválasztható-e egymástól, vagy a második világháború csak egy negyedszázados fegyverszünet utáni újrakezdése volt az első világháborúnak. A miniszter kitért arra, hogy a hadviselő felek között "mi, magyarok voltunk azok, akik nem akartak háborút, mintha megéreztük volna, hogy ez a háború az általunk addig ismert Közép-Európa végét jelenti, és elhoz egy új korszakot". A békés együttműködést felváltotta a nemzetiségi bizalmatlanság: a gyűlölködés, a jogok megtagadása, a területi kicsinyesség és az egymás elleni uszítás - fűzte hozzá. Emlékeztetett, "nekünk, magyaroknak az első világháborúból a békerendszer maradt örökségül, amely álnemzeti államokat hozott létre, mint például Csehszlovákia, Jugoszlávia". Azt próbálták elhitetni, hogy ezek a valódi nemzetállamok, szemben az Osztrák-Magyar Monarchiával - mondta a miniszter, megjegyezve: holott a monarchia a valódi nemzeti integráció lehetőségét biztosította. Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy az első világháború nem csak a tragédiát hordozza: a magyarság felfedezhette magában az újrakezdés méltóságát. Az első világháború után ilyen mélyről nemzet még nem kezdett: elveszítette területének kétharmadát, ásványkincseit, a fővároson kívüli jelentős nagyvárosait és egyetemeit. Mindezek után az ország a két világháború közt nemcsak politikailag stabilizálódott, de gazdaságilag is ismét emelkedő pályára állt, hogy aztán a második világháború hosszú időre, 50-55 évre tönkretegyen ismét mindent - fejtegette a miniszter. "Száz éve indultunk el azon az úton, amelyről visszafordulni már nem tudunk, így meg kell találnunk azt az utat, ami előre visz bennünket, amely lehetővé teszi, hogy meghaladjuk a két világháború pokoli örökségét" mondta Navracsics Tibor. vissza vissza Csütörtökön lemondott, hétfőn visszatért posztjára az ukrán kormányfő Kovács Andrea, az MTI tudósítója jelenti: Kijev, 2014. július 28., hétfő (MTI) - Múlt heti lemondása után hétfőn ismét munkába állt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő és felszólította a parlamentet, hogy rendkívüli ülésen fogadja el azokat a kormányjavaslatokat, amelyeket előző héten még csak napirendre sem tűzött. Jacenyuk - állítása szerint - az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslat, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztés napirendre vételének elutasítása miatt mondott le posztjáról múlt csütörtökön. Utóbbi lehetővé tenné nyugati befektetők bevonását a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe. A miniszterelnök hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentését javasolja a kabinet, valamint, hogy a központi kormányzati szervek büdzséjét 400 millió hrivnyával, azaz mintegy 8 milliárd forinttal tervezi csökkenteni. "Nevezhetik ezeket némelyek populista intézkedéseknek" - jegyezte meg a kormányfő. Közben Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, amelyen Jacenyuk pozíciója is eldőlhet. Jelenleg jogilag még ő a kormányfő, de kissé zavaros a helyzet, mert kabinetje kinevezett egy ideiglenes kormányfőt. Jacenyuk múlt csütörtökön azután nyújtotta be lemondását, hogy felbomlott az ukrán parlamentben a többségi kormánykoalíció. Előbb a Petro Porosenko elnök mögött álló Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés párt frakciója, majd a nacionalista Szabadság párt képviselőcsoportja jelentette be kilépését. A két párt ezt azzal indokolta, hogy így kívánnak lehetőséget teremteni az államfőnek a parlament feloszlatására és új parlamenti választás kiírására. Kormánypárti képviselők már régóta hangoztatták, hogy a jelenlegi parlament működésképtelen, nagy számban vannak benne olyan volt kormánypárti képviselők, akik orosz érdekeket szolgálnak, valamint az ukrán választók zöme is új választást, a parlament megtisztulását követeli a februárban véget ért - több hónapon át tartó - hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések után. Jacenyuk pártja, a Haza ugyanakkor nem értett egyet a kormánykoalíció felbomlásával. A kormányfő kijelentette, hogy egyes képviselők saját népszerűségük alakulását az ország érdekei elé helyezik. Miután a keletukrajnai szeparatistákkal folyó harc miatt a hadsereg finanszírozását, az ország nehéz gazdasági helyzetének javítását célzó javaslatok napirendre tűzését a parlament elvetette, Jacenyuk benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról. A jogszabályok szerint a kormányfő lemondását a parlamentnek jóvá kell hagynia, ám ezt meg sem várva, még aznap a kormányülésen kinevezték Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest ideiglenes kormányfővé. A parlament sem csütörtökön, sem pénteken nem tűzte napirendre Jacenyuk KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 29. 18
