Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-28
Kanyargós úton jár Szerbia „Sem az árvíz, sem a gazdasági válság nem kezdte ki a májusi választások nyomán magabiztos felhatalmazással bíró szerb kormány népszerűségét, a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt (SNS) iránti szimpátia még növekedett is az utóbbi hetekben, a jobbközép formációt vezető Alekszandar Vucsics miniszterelnök a lakosság közel hetven százalékának bizalmát élvezi. Az SNS sikere szorosan összefügg az ellenzék látványos összeomlásával, a jobboldali parlamenti többséggel szemben gyakorlatilag törpepártok frakciói állnak. Vucsics mellett egyedül a haladók korábbi vezére, Tomiszlav Nikolics államfő állíthatja azt, hogy a polgárok támogatását tudhatja maga mögött harmincöt százalékos népszerűséggel. Tény ugyanakkor, a politikából való kiábrándulás, az emberek nagyfokú csalódottsága az egész politikai rendszer hitelét kérdőjelezi meg. Egy korábbi felmérés szerint a Szerbiában élők mindössze egyharmada hisz a demokráciában. Ráadásul a megkérdezettek hetvennyolc százaléka szerint 1945 és 1990, vagyis a szocializmus, illetve Josip Broz Tito elnöksége idején volt a legjobb Jugoszláviában élni …” Pataky István (MNO/Krónika) Puskaporos szenteltvíz „A Jugoszlávia szétesését követő balkáni „testvérháborúk” óta nem volt ilyen feszült helyzet térségünkben, mint a mostani kelet-ukrajnai szakadárharcok idején. Szomszédságunkban már rég nem kézitusa folyik, hanem a nehézfegyverek tűzijátéka. Miközben a világ a maláj repülőgép áldozatait siratja, a háttérben a nagyhatalmak gazdasági sakkjátéka zajlik. Ki törődik már Afganisztánnal, amikor Gázában és Szíriában ropognak a fegyverek! Végeláthatatlan egymásnak feszülés. A fegyverkovácsok örömére. Mert a legújabb fejlesztésű gyilkolóeszközöket valahol ki kell próbálni, és piacot kell generálni. Kár mérlegelni, hogy ki a nagyobb felelős. Mindenki a saját élettérbékéjét akarja kikényszeríteni. Még itt, a Székelyföldön is. Most nem azokra a radikális fiatalokra gondolok, akik kakaskodó jelenlétükkel muníciót szolgáltattak a mi jogos önrendelkezési törekvéseink ellenlábasainak, hanem az önmagát államvallásnak tekintő román ortodox egyházra. Vasárnap egy fura eseményre került sor Maroshévízen: a hadügyminiszter, több fegyvernem vezérkari képviselőjének jelenlétében, a legmagasabb rangú hadi kitüntetéssel jutalmazta Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét. Mindezt abból az alkalomból, hogy két évtizede hozták létre ezt az érsekséget és nevezték ki, élére Ioan Selejant. Érdemei közt felsorolták templomépítési buzgalmát, hogy minden székelyföldi faluba romántudatot és ortodoxizmust terjesztő papokat helyezett, még akkor is, ha a hívek száma elenyésző volt. Sehol máshol nem tapasztalt hatékonysággal „őrizték a nemzeti lángot” …” Karácsonyi Zsigmond (Népújság) Júliusi krízis, avagy Európa ámokfutása „1914 forró nyarán Európa az önpusztítást választotta. Méghozzá boldogan, nagy lelkesedéssel. Az országok politikai vezetői és a széles néptömegek az ámokfutásnak rajongtak a józanság helyett. A szarajevói merénylet (június 28.) és a világégés kirobbanása (július 28.) között kereken egy hónap telt el, amely júliusi krízisként vonult be a történelembe – amikor Európa elkerülhette volna a tragédiát. Nem tette, jóformán nem is akarta. Szinte minden lehetséges ügyben rossz döntések születtek, noha a szarajevói merénylet nyomán egész Európa együttérzett az Osztrák–Magyar Monarchiával. A Habsburgok például szűk családi körben helyezték örök nyugalomra Ferenc Ferdinánd trónörököst és Zsófia hercegnőt, elutasítván II. Vilmos német császár nagyméretű nemzetközi szertartásról szóló javaslatát. Utóbbi esetben a gyászszertartás után európai politikai csúcsra került volna sor, ahol a nagyhatalmak királyai, császárai és államelnökei nemzetközi konferencián közös diplomáciai választ találhattak volna a merényletre. A tizenkilencedik században számos ilyen nemzetközi konferencia volt az összes nagyhatalom részvételével, melyek révén elkerülték a pusztító háborúkat, s történelme távolról legjobb időszakát biztosították a vén kontinensnek. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 28. 10
