Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-24
A negyedik autokráciáról „Aligha tévedek, ha azt gondolom, hogy mai vitáink egyik leggyakrabban emlegetett témája: a magyar „demokrácia”, hogyan és miért jutott a ma tapasztalható (sokak szerinti) siralmas állapotba. A választ keresők száma nem kevés, és még többen vannak azok, akik megtalálni vélik az igazságnak legalább egyik-másik elemét, így aztán alig van valami, amiben konszenzus uralkodna. Amiben mégis, az talán az a (tév)hit, hogy a magyarországi demokráciának jó esélye volt a rendszerváltáskor. Hogy a magyar társadalom „megérett” a nyugati típusú demokrácia játékszabályainak a befogadására. Hogy a magyaroknak elegük volt (van) az autoriter uralomból és végre szabadok akarnak lenni. Hogy olyan országot akarnak, ahol az egyén boldogulása nem a hatalmasokkal kötött alkuktól, nem a korrupcióban való ilyen-olyan részesedéstől, nem egy minden elemében hazug látszatvilághoz való szolgai alkalmazkodástól és nem is a kéz kezet mos hálózattól függ, hanem az egyéni teljesítménytől, ahol mindenki saját sorsának a kovácsa, ahol a javak elosztása az értékeken és érdemeken alapszik és ahol a gyengét a hatalommal szemben is védi a joguralom. És ez a tévhit, mindennapjaink élő cáfolata ellenére a mai napig makacsul tartja magát. Az úgynevezett baloldal amatőr és hivatásos elemzői és valóságmagyarázói jellemzően azt látszanak gondolni, hogy mindaz, amit Orbánék műveltek egy jól szervezett politikai vállalkozás ördögi ügyességének köszönhető, sikerült megtéveszteniük az egyébként jó szándékú, a demokrácia iránt elkötelezett vagy legalábbis nem közönyös tömegeket, s hogy (hamarosan?) jön a kijózanodás és vele a boldog végkifejlet. Az úgynevezett jobboldal szerint persze a sátán vörös (esetleg sárga), azaz minden bajok forrása a kommunista múlt és a túlélők meg a nemzetközi (értsd zsidó) tőke ármánykodása. Vannak persze olyanok is, akik az előbbiektől annyiban különböznek, hogy az orbáni csalássorozatot az egész politikai osztályra érvényesnek tartják, vagyis a fideszesedés bűnében mindenki egyaránt bűnrészes (kivéve persze őket). De van-e ennek a valóságmagyarázatnak reális alapja? Igaz-e, hogy a magyar társadalomról fent említett vélekedés legalábbis az emberek többségére jellemző volna, vagy legalábbis az így gondolkodók aránya elérte a „kritikus tömeget”, amely beindíthat(ott volna) egy „demokratikus láncreakciót”? …” Kaltenbach Jenő (Nsz) Ilyen ország pedig nincs „Az Unió polgárai nem számíthatnak kegyeletre. Nejlonzacskóban végzik, vízihullaként. Szenvedélyesen, felháborodva követel kegyeletet és elfogulatlan vizsgálatot a holland miniszterelnök, Németország komoran bólogat mögötte, és az áldozatok állampolgárságának arányában a többiek. Megszólalt már mindenki, aki számít, és ebbe értsük bele bátran Navracsics Tibort, aki a nemzetközi vizsgálat ügyében segítséget ajánlott holland kollégájának, még ha szimbolikusan is, hiszen tudja az egész világ, hogy ehhez túlságosan tele van a szája. Csak egyvalakit nem látok tüsténtkedni a rotyogó puskaporos hordó közül: Jean-Claude Junckert. Az Európai Unió frissen megválasztott első emberét …” Tóta W. Árpád (HVG) Egy német kerülhet Románia élére - és ez a magyaroktól függ „Egy német politikus kerülhet Románia élére novemberben. A liberális pártot irányító Klaus Johannisnak van a legnagyobb esélye, hogy az egyesülő ellenzék jelöltjeként felvegye a versenyt Victor Pontával. A szociáldemokraták vezetője ugyanis arra kényszerült, hogy hátrahagyja a miniszterelnöki széket és megpályázza az elnökséget. Sok múlik azon, hogyan szavaznak majd a romániai magyarok. Meglepő helyzetet állított elő a román pártok és politikusok évek óta tartó civakodása: ha Nagyszeben szász polgármestere, Klaus Johannis megszerzi a teljes jobboldal támogatását, és még az erdélyi magyarok is rá szavaznak, akkor beköltözhet az elnöki rezidenciába, a Cotroceni-palotába …” M. László Ferenc (HVG) KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 24. 14
