Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-23
a nagy számban előállítható kis dolgok hordozzák a közösségi üzenetet. Ha a stratégák ezen az úton folytatják, akkor nemsokára lesz székely gyufánk, székely ceruzánk, székely fogpasztánk és eljövendő székely stratégiai termék lehet az a kis tekercs, ami a nagy dolgoknál közismerten nélkülözhetetlen …” Székedi Ferenc (Maszol.ro) Kinek jó ez a semmilyen állapot? „A jelenlegi szörnyű ukrán valóság sok mindent elhomályosít, felülír. Háttérbe szorultak a gazdasági problémák, a szociális kérdéseket sem illik feszegetni. A nemzetiségek jogait, helyzetét érintő, önrendelkezésüket csak távolról közelítő témáknak már a felvetése is gyanút, ellenérzéseket ébreszt a többségi nemzetben, az ország vezetésében. Pedig saját, közös(?) dolgaink Csáky szalmája nem lett rendezettebb, legfeljebb kevesebb, s így nehezebben érhető tetten a káosz. Ha pedig hajlandóak vagyunk a maga valóságában szemlélni a helyzetet, rá kell döbbennünk, hogy semmi jó nem történt velünk, nincs változás. Miért, volt rá esély? — teheti fel a kérdést a realitások híve. Szándékról és akaratról beszélhetünk. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy — mai ismereteink szerint — mindez ugyancsak egyoldalúan jelentkezett. Miből táplálkozott ez a felfokozott várakozás? …” Csabay Attila (TiszaNews) Botfülűek ritmusérzéke „Romániában a hatalom a szakértelem helyett a törvények megkerülésében jeleskedő politikusoknak, azok komáinak, baráti köreinek, klienseinek a kezében van …” Bogdán Tibor (Maszol.ro) Júliusi krízis, avagy Európa ámokfutása „1914 forró nyarán Európa az önpusztítást választotta. Méghozzá boldogan, nagy lelkesedéssel. Az országok politikai vezetői és a széles néptömegek az ámokfutásnak rajongtak a józanság helyett. A szarajevói merénylet (június 28.) és a világégés kirobbanása (július 28.) között kereken egy hónap telt el, amely júliusi krízisként vonult be a történelembe – amikor Európa elkerülhette volna a tragédiát. Nem tette, jóformán nem is akarta. Szinte minden lehetséges ügyben rossz döntések születtek, noha a szarajevói merénylet nyomán egész Európa együttérzett az Osztrák–Magyar Monarchiával. A Habsburgok például szűk családi körben helyezték örök nyugalomra Ferenc Ferdinánd trónörököst és Zsófia hercegnőt, elutasítván II. Vilmos német császár nagyméretű nemzetközi szertartásról szóló javaslatát. Utóbbi esetben a gyászszertartás után európai politikai csúcsra került volna sor, ahol a nagyhatalmak királyai, császárai és államelnökei nemzetközi konferencián közös diplomáciai választ találhattak volna a merényletre. A tizenkilencedik században számos ilyen nemzetközi konferencia volt az összes nagyhatalom részvételével, melyek révén elkerülték a pusztító háborúkat, s történelme távolról legjobb időszakát biztosították a vén kontinensnek. (Amúgy a mostani EU-s csúcsok is az akkori pozitív tapasztalatokban gyökereznek). Gróf Tisza István magyar miniszterelnök ellenzése ellenére Bécsben a háború héjái kerekedtek felül. Nemcsak Bécsben történt így, Berlinben Vilmos császár békülékeny hozzáállása háttérbe szorult a német politikai vezetés fegyveres megtorlást szorgalmazó álláspontja mögött, s Londonban hasonló volt a fejlemény. Ellenben Szentpéterváron és Párizsban még kakukktojásként sem fordult elő békét szorgalmazó hang, a színpadot teljes mértékben a háború gondolatai uralták …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen) DILEMMÁMOR Miért nem szeretem már előre az idei elnökválasztást? „Ponta elveszíti hatalma jelentős részét, Johannist bedarálja a nackó retorika, az RMDSZ pedig ismét lehetetlen helyzetbe kerül. Na ezért. Victor Ponta Románia legerősebb – közel 50%-os népszerűségi mutatójú – pártjának az elnöke. Victor Ponta az ország miniszterelnöke. Ez a két funkció nemhogy együtt, de külön-külön is több hatalmat ad a kezébe, mint az államelnökség. Traian Băsescu az az elnök a rendszerváltás utáni politikában, aki a leginkább megpróbált politikai játékos lenni – de mind Tăriceanu kisebbségi kormányzása idején, mind Ponta KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 23. 14
