Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-19
szakembergárda kinevelésében. Az új intézettel olyan háttérintézmény jön létre, amely a jelenleginél hatékonyabban támogatja, kutatásaival és elemzéseivel előkészíti és megalapozza a külpolitikai és külgazdasági döntéshozatalt, központi hivatalként a kormánytisztviselői kar tagjaival a kormányzati külpolitikai törekvések erőteljesebb képviseletét valósítva meg …” (InfoRádió) Románia Románia Az EMNP olyan magyar jelöltet támogat, aki hangot ad a közösség elvárásainak „Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fontosnak tartja, hogy a magyar közösség saját jelöltet indítson a romániai államfőválasztáson, aki hangot ad a közösség elvárásainak” - hangoztatta pénteki sajtóértekezletén Toró T. Tibor, az EMNP elnöke. „A magyar jelelölt indítására nem azért van szükség, hogy az első fordulóban szerzett voksokkal az érdekképviselet "kétes tárgyalásokat" folytasson a versenyben maradt pártokkal, hanem azért, hogy a jelölt a kampány során a politikai közbeszéd tárgyává tegye, hogy mit várnak el magyarként és román állampolgárként Romániától a magyar közösség tagjai” - magyarázta. „Az egységes és homogén nemzetállami forma nem hoz jövőt a magyarságnak Romániában (...) Egy föderális államberendezkedés, az aszimmetrikus regionalizmus intézményesítése, az autonómiák rendszere az, amely számunkra elfogadható" - jelentette ki az EMNP elnöke (MTI) Tőkés élesen bírálja az RMDSZ-t kormányon maradása miatt Kormányon maradása és Biró Rozália szenátor miniszterelnök-helyettesi tisztségre való jelölése miatt élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) pénteken Tőkés László európai parlamenti (EP-) képviselő. A politikus nagyváradi sajtóirodája által az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásban Tőkés László az RMDSZ egyik alapítójaként és egykori tiszteletbeli elnökeként fogalmazta meg bírálatát a szövetséggel szemben, megemlítve a "neptuni paktumot", vagyis azt, hogy a "pártszervezet" egyes tisztségviselői 1993-ban a tengerparti Neptun üdülőhelyen az akkori RMDSZ-vezetés felhatalmazása nélkül folytattak titkos tárgyalásokat a román kormány képviselőivel. Az EP-képviselő szerint az RMDSZ "felemás kormányban maradása vetekszik az 1998-as, Petőfi-Schiller fantomegyetemmel kapcsolatos botrányos magatartásával" (MTI) Lesz román–magyar barátság, de nem az idén „Akár jelentősen megváltozhat a román álláspont a Minority Safepack európai kisebbségi keretszabályozás kapcsán” – véli Kelemen Hunor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke augusztus elsejével távozik a román kormányból, miután pártja a szakítást is felvető koalíciós vitába bonyolódott. A szövetségi elnök szerint a legmagasabb szinten, Bukarestben és Budapesten is kihasználnák az RMDSZ kormányzati részvételét a kétoldalú kapcsolatok javítására – de az idei, választási év nem a legalkalmasabb a közeledésre „…Bár egyelőre nem mondják ki, én látom a beszélgetésekből, hogy valahol felismerték: a szerbiai vagy ukrajnai román közösségek elvárásait is sokkal könnyebben lehetne európai kontextusba helyezve rendezni. Ha a választási hercehurcán túl vagyunk, a KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 20. 4 A Minority SafePack Az EU polgárai 2012 áprilisa óta élhetnek az európai polgári kezdeményezés jogával. A jogalkotási folyamat elindításához egymillió támogató aláírást kell összegyűjteni, de előbb az Európai Bizottság ellenőrzi, hogy a javasolt kérdéskör a hatáskörébe tartozik-e. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen dolgozta ki a Minority SafePacket, amely a kisebbségvédelmet érintő témakörökben szorgalmaz uniós szintű jogalkotást. Kelemen Hunor mellett a polgári kezdeményező bizottság hét tagja közt van Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Luis Durnwalder, Dél-Tirol autonóm tartomány kormányzója. A kezdeményezés bejegyezését az Európai Bizottság azzal utasította el, hogy a javasolt témák nem tartoznak a hatáskörébe. A kezdeményezők megóvták a döntést az Európai Bíróságon, ahol Románia és Szlovákia az Európai Bizottság, Magyarország a kisebbségek oldalán lépett be a perbe.
