Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-18
Az RMDSZ csütörtöki kolozsvári tanácskozásán a kormányból távozó Kelemen Hunor megüresedő helyére is megnevezte jelöltjét. Az RMDSZ-elnöke hétfőn jelentette be, hogy augusztus 1-jei hatállyal lemond kormányzati tisztségeiről, miután a román kormány az RMDSZ-szel szemben lépett be a kisebbségek európai polgári kezdeményezéséről szóló luxemburgi perbe. Kelemen Hunor rámutatott: az alapszabály szerint a szövetség belső parlamentjeként működő SZKT elnöke a második legmagasabb rangú tisztségviselője az RMDSZ-nek, így természetes volt, hogy Biró Rozáliát kérte fel az RMDSZ-nek járó miniszterelnök-helyettesi tisztség betöltésére. A parlament által márciusban elfogadott új kormánystruktúra szerint ezt a tisztséget és a kulturális miniszteri posztot ugyanaz a személy tölti be. A Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdászi oklevelével rendelkező, 49 éves Biró Rozália 1991 óta tagja az RMDSZ-nek, amelynek színeiben 2001 és 2012 között Nagyvárad alpolgármesteri tisztségét töltötte be, 2012 óta pedig Bihar megyei szenátor a román parlamentben. 2007-ben választották a Szövetségi Képviselők Tanácsának élére, és ugyancsak Biró Rozáliát választotta elnökévé az RMDSZ tavaly megalakult nőszervezete. Az RMDSZ jelöltje elmondta magáról, hogy a rendszerváltás utáni első évtizedben vállalkozóként, később pedig a közigazgatásban szerzett döntéshozói tapasztalatot, és miniszterelnök-helyettesi kinevezése esetén annak a koalíciós megállapodásnak akar érvényt szerezni, amelyet kormányra lépésekor kötött az RMDSZ a Victor Ponta kormányfő vezette Szociáldemokrata Párttal. Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: 2010 óta érdekösszefonódási (nem pedig összeférhetetlenségi) gyanúval vizsgálódik ellene az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), de ügyében nincs előrelépés. A helyi sajtó úgy tudja, Biró Rozália alpolgármestersége idején olyan alapítvánnyal kötött ingatlanbérleti szerződést a nagyváradi városháza, amelynek egyik alapítója az RMDSZ politikusa volt. vissza vissza Navracsics: nincs változás a magyar külpolitikában Varsó/Budapest, 2014. július 17., csütörtök (MTI) - Nem lesz változás a magyar külpolitika irányában, folytatni fogja elődje, Martonyi János munkáját - szögezte le a Rzeczpospolita című lengyel napilapnak adott interjúban Navracsics Tibor magyar külgazdasági és külügyminiszter. A magyar tárcavezető hétfőn egynapos hivatalos látogatást tett Varsóban, tárgyalásokat folytatott és munkaebéden vett részt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel. A konzervatív napilap csütörtöki számában megjelent, Lengyelországot és Magyarországot több köti össze, mint ami elválasztja című interjút Jaroslaw Gizinski, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó külpolitikai szerkesztője készítette. Navracsics elmondta, hogy a magyar külpolitikát továbbra is a konszenzuson alapuló hármas prioritás határozza meg: az európai integráció, a közép-európai regionális együttműködés és a határokon túli magyar kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete. Rámutatott, hogy az új kormányzati struktúrában a korábban több kormányhivatal között megoszló külügyi, külgazdasági és kultúrdiplomáciai ügyek is a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerültek. Hangsúlyozta a keleti nyitás fontosságát. Mint elmondta, az EU jelenlegi 80 százalékos részarányát a magyar exportban a jövőben 66 százalékra mérsékelnék, a fennmaradó hányad pedig az unión kívüli országokra jutna. Ez azt jelenti, hogy a nyugati piacok megőrzése mellett bővítenék a magyar gazdaság jelenlétét az ázsiai és csendes-óceáni térségben, a szovjet utódállamokban, valamint az arab és a balkáni országokban. Navracsics szerint a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok bővítése miatti lengyel aggodalmak indokolatlanok, ha arra vonatkoznak, hogy ez nagyobb politikai elköteleződéssel járhat együtt. Magyarország továbbra is az európai közösség tagja marad, a baráti kapcsolatok fenntartása Lengyelországgal számára alapvető fontosságú szögezte le. "Sikorski miniszter úrral folytatott tárgyalásaim során megerősítettem, hogy például az ukrajnai helyzetet nagyon hasonló módon értékeljük. Az eltérő értékelés az energiaellátás kérdésében mutatkozhat meg. Lengyelország ebből a szempontból jobban építhet saját energiaforrásaira, és nagyobb lehetőségei vannak az energiadiverzifikációra is. Mi igyekszünk legalábbis kiegyenlíteni az energiabeszerzési forrásokat, ezért döntöttünk a paksi atomerőmű bővítése mellett. Fontosnak tartjuk az észak-déli energiaösszeköttetés, valamint a Déli Áramlat gázvezeték kiépítését is, vagyis olyan hálózat kialakítását, amely alternatívát képez az Ukrajnán keresztüli energiaellátással szemben" - hangsúlyozta. Navracsics cáfolta, hogy az energiapolitikában Lengyelország és Magyarország, illetve Szlovákia közötti nézetkülönbségek a visegrádi együttműködést fenyegetnék. Csaknem minden energiapolitikai kérdésben egyetértés volt Sikorski és közte a varsói tárgyalásokon - húzta alá. Az egyes ügyekben megnyilvánuló eltérés a két ország eltérő helyzetéből adódik, de ez szerinte nem gyengíti a visegrádi együttműködést. Magyarország KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 18. 18
