Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-15
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett konferencián Borbély Károly, Románia energiaügyi államtitkára az RMDSZ által összeállított gazdaságfejlesztési tervet, az Erdély 2020 dokumentumot ismertette, amelynek kimunkálását - mint mondta - nagyon komoly előkészítés előzte meg, és számos egyeztetést folytattak róla. A tervről szólva kitért egyebek mellett az erdélyi magyar gazdák területalapú támogatására és az építőipari vállalkozások versenyképességének növelésére. Szavai szerint nagyon sok magyar vállalkozó érkezett az elmúlt években Erdélybe, és ösztönzik is őket a szerepvállalásra. A külhoni magyar politikus összegzése szerint a románmagyar üzleti kapcsolatokat fejleszteni kell a jövőben. Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az erdélyi Mikó Imre-tervet mutatta be, rögzítve: a gazdaságfejlesztés kulcstényező. Erdély egy átgondolt fejlesztési tervvel Magyarország egyik legfontosabb üzleti partnerévé válthat - mutatott rá, hozzátéve: jövőképük az, hogy megteremtsék a "Kelet Svájcát". Kiemelt helyen említette az agráriumot, egyúttal problémaként hozva az értékesítési lánc hiányát. Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke felszólalásában a Baross Gábor-tervet, a Felvidék regionális gazdasági fejlesztési tervét ismertette. Az ebben foglalt kitörési pontok, fejlesztési tervek között említette a határon átnyúló és a határmelléki közlekedési infrastruktúra bővítését - jelezve, hogy újabb Ipoly-hidak épülhetnek -, az autógyárak beszállító háttériparának fejlesztését, a Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztését, a helyi gazdaságfejlesztést, a régió erőforrásaira való építkezést és a vidéki turizmus lehetőségeinek kiaknázást. Kiemelte továbbá a közbeszerzési szabályozás átalakításának, valamint a szakoktatás korszerűsítésének szükségességét. A Vajdasági Magyar Szövetséget vezető Pásztor István arról beszélt, hogy a bemutatott tanulmányok mind kiválóak, de őszre el kell jutni az operatív programok megfogalmazásáig, és meg kell teremteni az ehhez szükséges intézményrendszert, valamint az anyagi forrásokat, amelyek három helyről jöhetnek össze: abból az országból, ahol az adott magyar kisebbség él, az Európai Uniótól, valamint az anyaországból. vissza vissza Négyéves munkáját értékelte a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2014. július 9., szerda (MTI) - Sikeresnek értékelte négyéves munkáját a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) júliusi ülésén, amely mandátuma lezárásának is tekinthető, annak ellenére, hogy a 35 fős testület az októberi választásokig továbbra is havonta ülésezik. Korhecz Tamás, az MNT elnöke szerdán Szabadkán kiemelte: az utóbbi 4 évet a stratégiai tervezés és a stratégiai cselekvés jellemezte, most pedig fontos a beszámolás és az elszámolás. A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve négy év alatt nyolc, különböző területet érintő fejlesztési stratégiát fogadott el. Ezek az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkoznak. Munkájukat 160 oldalas beszámolóban összesítették. Korhecz Tamás az MNT négy évéről a Magyar Szó című újvidéki napilapnak néhány napja úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi négy évben a vajdasági magyarság körében, de Szerbiában és a Kárpát-medencében is sokan megismerték tevékenységüket, és már nem keverik össze az MNT-t egyik párttal vagy civil szervezettel sem. "2010 előtt még a magyarság körében is csak alacsony százalékban volt elképzelése az embereknek arról, hogy mi az MNT, mi a szerepe, mi a közjogi státusza. A Kárpát-medencében, valamint a szerb közvéleményben pedig jóformán egyáltalán nem volt erről elképzelés" - fogalmazott a politikus. A leköszönő kisebbségi nemzeti tanácsok munkájának átláthatóságát is értékelték a napokban. Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: öt kisebbségi nemzeti tanácsot vizsgáltak, és megállapították, hogy működésükben nagy különbségek tapasztalhatók. Kiemelte: átláthatóság szempontjából a Magyar Nemzeti Tanács teljesített a legjobban, de "a helyzet sehol sem tökéletes, van még min dolgozni". Azt vizsgálták - magyarázta -, hogy a kisebbségi önkormányzati szervek működése mennyire nyitott a közvélemény előtt, vagyis hogy nyilvánosak-e az ülések, milyen módon szerezhetnek tudomást a munkáról az adott nemzeti közösséghez tartozók, van-e honlapja a testületnek, az hogyan néz ki, és hogy mennyire átláthatóak a pénzügyeik. Felállítottak egy kritériumrendszert is, amely alapján azt osztályozták, hogy a nemzeti öntudat szempontjából kiemelt jelentőségű területeken - oktatás, tájékoztatás, kultúra, nyelvhasználat - mennyire rendezett, illetve ellenőrizhető a tevékenységük. A nemzeti tanácsi választásokat várhatóan augusztusban írják ki, a voksolást pedig októberben tartják. vissza vissza KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 15. 12
