Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. június - Civitas Europica Centralis
2014-06-07
legnagyobb tragédiájára emlékezett: 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély egyik folyosóján azt a békeszerződésnek mondott dokumentumot – valójában egy aljas imperialista diktátumot –, amely kodifikálta a történelmi Magyar Királyság feldarabolását: a világháború vesztesének és felelősének érdemtelenül kimondott ország elvesztett területének kétharmadát és lakosságának jóval több mint a felét. A történet és annak főbb részletei ma már közismertek, ezért is meglepő az az arcátlanság és arrogancia, amellyel Titus Corlăţean román külügyminiszter nyilvánvaló történelmi tényeket hamisít. Szemenszedett hazugság például azt állítani a bukaresti szaktárca hivatalos honlapján: „Ez a szerződés egyebek mellett az 1918. december elsején megvalósult Nagy Egyesülés nemzetközi elismerését is jelentette.” Az idézett dátumkor ugyanis semmi más nem történt, minthogy a zavaros világháborús helyzetet kihasználó erdélyi románok – a bukaresti nacionalisták felbujtására és magyar állami támogatással – nagygyűlést tartottak Erdély történelmi fővárosában, Gyulafehérváron, ahol kifejezték nemzetegyesítő óhajukat. Hasonló nagygyűlést az erdélyi magyarok is tartottak Kolozsváron pár nappal később, december 22-én, amelyen kimondták: a mindenkori magyar államban kívánnak élni továbbra is. Az más kérdés, hogy a katonai helyzet a gyulafehérvári proklamációnak kedvezett, az idézett „Nagy Egyesülés” valójában előbb Erdély, majd pedig Magyarország román katonai megszállását jelentette, az antant-hatalmak cinkos beleegyezésével, a bolsevik „forradalmak” szülte anarchia közepette …” Dénes László (itthon.ma) Zsidó sorsok Kolozsváron – A holokauszt 70. évfordulója alkalmából Románia-szerte szerveztek megemlékező ünnepséget a zsidó hitközségek. Kolozsváron a kommunista rendszer által lerombolt egykori holokauszt-szobor helyett újat avattak a Postakertben. Schwartz Róberttel, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökével az egykori tragédiáról, a zsidó identitásról és az újrakezdésről beszélgettünk – „…A szélsőséges pártok által keltett európai hangulatkampány nem újszerű. Ez a történet ma is arról szól, mint régen: a társadalmi és szociális problémákra a politikusok egy része mindig ellenségképet keres. A cigányokkal és a zsidókkal kapcsolatos beidegződéseket nehéz kezelni. Tudjuk, hogy nemcsak Németországban, hanem a volt Szovjetunióban is üldözték a zsidókat. A hitleri és a sztálini szocializmus ebben találkozott. E diktatúrák számára a kisebbségek jelentették a táptalajt a feszültségek levezetésére. Ezeknek az emlékezéseknek épp az a feladata, hogy tudatosítsa az utókorban: a hetven évvel ezelőtt bekövetkezett tragédia nem ismétlődhet meg …” (Erdélyi Napló) Hiányzó főispánok – „A brassói prefektúra folyosóján fényképekkel ellátott tabló igyekszik emléket állítani Brassó prefektusainak. Tanúsága szerint a történelem 1918 decemberében kezdődött, Brassó vármegye impériumváltás előtti főispánjai említést sem érdemelnek …” Csinta Samu (Erdélyi Napló) A Jobbik, az etnicizmus és az „eloláhosodott” kozmopoliták – „Azt olvashattuk az egyik romániai világhálós portálon, hogy Tamás Gáspár Miklós szerint az anyaországi szélsőjobbosok úgy tekintenek az erdélyi magyarokra, mint „eloláhosodott kozmopolitákra.” Szélsőjobbosnak ő a Jobbikot és támogatói körét nevezi, sőt, sokadjára azt is kifejti, hogy a Jobbik (a MIÉP-pel ellentétben) etnicista párt. Az is érdekes, hogy az SZDSZ által annyit fasisztázott, nacionalistázott, rasszistázott és antiszemitázott MIÉP-ről kiderül: mindössze „a hagyományos magyar nacionalizmus egyik árnyalatát képviselte”. Nyilván ezúttal sem számítanak a tények, az efféle nyílt és egyértelmű rágalmazás ellen aligha véd a bíróság. Az a bíró, aki nemrégiben kimondta, hogy nem lehet a Jobbikot büntetlenül nácizni, már elhagyta a bírói pulpitust. Állítólag önként. Közhely, de azért nem árt leszögezni: az etnikai hovatartozás származás kérdése, az etnicizmus – s ezt így értelmezi TGM is – a vériséggel foglalkozik. Ellentétben a liberálisok és a nacionalisták fősodra által elfogadott, a szabad identitásválasztás elve mentén megfogalmazható „vállalásfelfogással”. A vállalás jellemzően érzelmi döntés KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚNIUS 9. 13
