Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. június - Civitas Europica Centralis
2014-06-21
Budapest, 2014. június 20., péntek (MTI) - A Jobbik arra szólította fel a kormányt, hogy szerezzen Ukrajnától garanciákat a kárpátaljai magyarság védelme érdekében. Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján jelezte: az ukrán-orosz konfliktusban egyre hevesebbek a harcok és egyre magasabb az áldozatok száma, sőt egy szerződéses katona személyében magyar áldozat is van. Úgy vélte: jobb az óvatosság, a kormány pedig nem követheti el újra azt a történelmi bűnt, mint a délszláv háború idején, amikor szó nélkül nézte, hogy a szerb hadseregbe tömegével sorozták be a vajdasági magyarokat és irtattak velük magyar falvakat. A Jobbik attól tart, hogy Ukrajnában szélesebb területekre is kiterjednek a harcok és az ukrán hadseregben is eljöhet az a pont, hogy besorozzák a kárpátaljai magyarokat. Emiatt arra szólították fel a kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával és követeljenek garanciákat a kárpátaljai magyarság megvédésére annak érdekében, hogy "ne legyenek véráldozatai idegen érdekeknek". Mirkóczki Ádám szerint tárgyalási alap lehet a Magyarországról szállított gáz mennyisége, de más eszközök is rendelkezésére állnak. A jobbikos politikus egyúttal komoly nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte azt a felvetést, hogy Ukrajnát be kellene hívni a Visegrádi Négyek katonai csoportjába. vissza Székely autonómia - Nemzetközi dokumentumokkal támasztotta alá autonómiaigényét az SZNT Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2014. június 20., péntek (MTI) - A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a román miniszterelnöknek címzett nyílt levélben nemzetközi egyezmények idézésével támasztotta alá a Székelyföld területi autonómiájának igényét. Az MTI-hez eljuttatott nyolcoldalas dokumentumban az SZNT elnöke megköszönte az elnöki kancellária válaszát a Székely szabadság napján március 10-én elfogadott petícióra, ám vitába szállt a válasz szinte valamennyi megállapításával. Az Európa Tanács (ET) dokumentumaiból idézte, hogy Románia az ET-tagság elnyerésekor vállalta: "kisebbségvédelmi politikáját az 1993/1201-es ajánlásra alapozza". Az ajánlás a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust. Izsák Balázs arra kérte a miniszterelnököt, vizsgálja felül a kormánynak azt az álláspontját, miszerint semmi nem írja elő számára az autonómia biztosítását, és erősítse meg, hogy Románia be fogja tartani az ET-tagság elnyerésekor tett, majd a román-magyar alapszerződésben megerősített vállalásait. "Az államok nemzetközi kötelezettségvállalásainak a tiszteletben tartása a stabilitás alapvető tényezője; ezek tagadását, vagy félreértelmezését a nemzetközi közösség elutasítja" - áll a levélben. Izsák Balázs elismerte, hogy nincsen olyan nemzetközi norma, mely előírna az államoknak bizonyos területi közigazgatási felosztást, de hozzátette, számtalan nemzetközi dokumentum írja elő, hogy a területi közigazgatás átszervezése során milyen elveket kell tiszteletben tartani. A Románia által 2007-ben ratifikált Regionális és kisebbségi nyelvek chartájának, az 1995-ben ratifikált Kisebbségvédelmi keretegyezménynek, az 1997-ben elfogadott Helyi önkormányzatok európai chartájának, valamint a román-magyar alapszerződésnek a vonatkozó cikkelyeit idézve jelentette ki, hogy az ország területi átszervezésekor tekintettel kell lenni a kulturális, nyelvi szempontokra. Izsák Balázs az Európai Unió statisztikai régióinak a kialakítási elveit is idézte, amelyek között a történelmi és kulturális szempontok is szerepelnek. Megemlítette, noha az EU azt kéri, hogy a régiókat úgy alakítsák ki, hogy egy-egy régió lakossága 800 ezer és 3 millió közötti legyen, éppen a történelmi és kulturális szempontok alapján is lehetővé teszi, hogy kisebb régiók is létrejöjjenek. Példaként a mindössze 130 ezer lakost számláló olaszországi Valle d'Aosta régiót hozta fel, melynek kialakításánál a régió francia kultúráját vették figyelembe. Az SZNT elnöke adatokkal bizonyította, hogy a székelyföldi Kovászna és Hargita megyéknek a romániai Közép-régióba való beillesztése a két megye gazdasági leszakadását eredményezte. Izsák Balázs félremagyarázásnak tekintette, hogy a kormány az "etnikai kritériumok" és az "szegregáció elvének" az elutasítása jegyében érvel a székelyföldi autonómiatörekvések ellen. Megemlíti, hogy az önmagát székely közképviseleti testületként meghatározó SZNT dokumentumaiban nem szerepelnek ezek a fogalmak. A Románia jelenlegi közigazgatási berendezkedését leíró törvény viszont a megyék meghatározásánál a földrajzi, gazdasági, és társadalompolitikai szempontok mellett a lakosság etnikai, kulturális és hagyományos kapcsolatait is KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. J 2014. J UNE UNE 22. 22. 15
