Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. május - Civitas Europica Centralis
2014-05-24
állapot tükre. A Ceauşescu-diktatúrából kilépő romániai magyarságnak első élménye az volt, hogy egyénként és közösségként is megvallhatja magyar identitását, és ez olyan átfogó közösségi horizontot vázolt fel, amelyen belül az autonómia problematikájának tagoltsága még nem volt látható. Emellett az alapítók elsősorban kulturális-értelmiségi elithez tartoztak, amelynek éppen a kulturális nemzetépítő koncepciók megfogalmazásában volt jártassága. Ebben az időszakban, az ernyőszervezet megalapításakor az autonómiakoncepciók tehát fontos politikai döntéshozó, ideológiai szerepet töltöttek be. Kidolgozói abban már nem voltak érdekeltek, hogy részletesen lebontsuk ezeket a koncepciókat, megvizsgáljuk, milyen konzekvenciák adódnak ezekből a közigazgatás és közpolitika terén. Tulajdonképpen innen származnak az autonómiamozgalom megkettőződésének okai is …” (Erdélyi Napló) C sak Szent István örök – Az országos átlagot meghaladó magyar választási részvétel esetén Kelemen Hunor lehetségesnek tartja három EP-képviselői hely megszerzését. Az RMDSZ elnöke szerint lényeges változások várhatók az őshonos kisebbségek kérdéskörének európai kezelésében – „…A kampány kezdetekor az euroszkepticizmussal, a gazdasági válsággal, az RMDSZ ellenzéki státusával kellett számolnunk, de az európai polgári kezdeményezéssel és az azt szolgáló aláírásgyűjtés halmazával is, amit aztán a folyamatok részben módosítottak. Az alapüzenet azonban változatlan maradt. Tavaly-tavalyelőtt még gyakran megfogalmazódott: érdemes volt-e belépni az unióba, jól járt-e ezzel a magyarság? Ebben a témában következetesen azt mondtuk, hogy ebben a kérdésben eleink már ezer éve határoztak. A történelmi döntést Szent István hozta meg, s bár minden korban akadtak Koppányok, igazából ezt a döntést folyamatosan megerősítették. A magyarság alapvetően soha nem gondolta újra, hogy a keresztény Európához kell-e tartoznunk vagy sem? A jelenlegi EurópaiUnió korántsem tökéletes, de ahogy az elődje, a szén- és acélunió is rengeteget változott, úgy az unió is jelentős változások előtt áll. Olyanok előtt, amelyek révén Európa jobban odafigyel az őshonos közösségekre, s a változásoknál, a döntéshozatalnál pedig jelen kell lenni. A mi értelmezésünk szerint így lehet összekapcsolni, hogy a magyar nemzet továbbra is a keresztény Európához tartozzon, hogy a 20. századi nagy traumáinkat orvosolni lehessen. A Kárpát-medencei magyarság szempontjából mi nem látunk más utat, nem utolsó sorban azért, mert az elmúlt fél évszázadban a jelenlegi politikai konstrukció biztosította a kontinens békéjét …” (Erdélyi Napló) E urópa távol és közel – „…A kontinens-szerte csütörtöktől vasárnapig tartó európai parlamenti választás, úgy tűnik, idén sem éri el a tömegek ingerküszöbét. Romániai magyar viszonylatban némi magyarázattal szolgál, hogy nincs verseny, miután csak az RMDSZ érdekelt az európai versenyfutásban. Érdemesebb azonban szélesebb kitekintésben szemlélni az általános érdektelenséget. „Ez lesz az első választás, ahol a nép dönt az Európai Unió vezetőjének személyéről!” Ilyen és ehhez hasonló címeket olvasni a kampány különböző európai helyszínein. Jól hangzó szólam, kár, hogy nem igaz. Persze ezt csak kevesen észlelik, mint ahogy annak is csak kevesen vannak tudatában, hogy az Európai Parlament az uniós döntéshozatali mechanizmus egyik legfélresikerültebb intézménye. A föderális Európát, az összeurópai érdekeket megjeleníteni hivatott testület képviselőit ugyanis egyrészt saját otthoni pártjaik kötik gúzsba, másrészt – a listás rendszerből fakadóan – egy sor, sehol kormányon nem lévő erő is bekerül a testületbe. És ez bizony elsúlytalanítja a parlamentet. Nem csoda, hogy mind több nyugat-európai ország veszi egyre kevésbé komolyan az EP-t, sőt, a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble egyenesen azt vetette fel, hogy az eurózónának külön KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. MÁJUS 25. 15
