Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. április - Civitas Europica Centralis
2014-04-01
bizonytalanok távoltartása érdekében. Nehogy már az utolsó pillanatban döntve, mint az ilyen választók általában, a kormány ellen adják le voksukat. Akkoriban, amikor ez az elképzelés volt az uralkodó, a jobboldal kórusa azt énekelte, hogy ez bizony a lehető legdemokratikusabb megoldás, a szabad választások igazi ünnepe, mert csak a tudatos, elkötelezett embereket engedi oda a szavazóhelyiségbe. Aztán, amikor mégis csak megbukott ez az elképzelés, már senki nem harcolt a Fidesz-hívők közül ezért a fontos jogért …” Németh Péter (Nszv) A választók bölcsessége – „A választók sokszor bölcsebb döntést hoznak, mint a politikusok." Az idézet a Most-Híd elnökétől származik, aki ezt a konzekvenciát vonta le a március 29-i köztársaságielnök-választás végeredményéből. Bár Bugár Béla eme elmés mondása „majdnem" igaz, mégis, ez esetben elsősorban azért hangzott el, hogy finoman suhintson egyet a Magyar Közösség Pártja felé, amely – mondja Bugár – „nem állt ki Kiska mellett, mégis Dél-Szlovákiában volt a legnagyobb választókedv, legtöbben itt választották Kiskát". A tisztesség kedvéért azonban el kell mondani, hogy először is: az MKP a választások előtt világosan megüzente szimpatizánsainak, hogy voksaikkal ne támogassák Robert Ficót, s ezzel – kimondatlanul – Kiska felé terelte a felvidéki magyar választókat, hiszen Ficón kívül egyedül Kiska volt a még köztársaságielnök-jelölt. Egészen pontosan az MKP a magyar választók lelkiismeretére bízta, hogy kit támogassunk – így Ficót nem ajánlva csakis Kiskát ajánlhatta. Megjegyezve – helyesen –, hogy az elmúlt húsz év tanulságai nyomán immár nem akarjuk „ingyen" adni szavazatainkat, cserébe a semmiért…” Kulcsár Ferenc (Felvidék.ma) M erre tovább, KMKSZ? – „A KMKSZ eddigi 25 éve alighanem számos elemzésnek lesz még a \"főhőse\". Ebből leginkább az utóbbi 18 esztendő, hisz jelképes hajója ennyi évvel ezelőtt tért le a kárpátaljai magyarság által 1989. februárjában kijelölt útról, ennyi ideig bolyongott zátonyokkal teletűzdelt fekete vizeken. A múltat nehéz eltörölni, bár voltak és vannak mesterei a történelem átírásának széles e földön. A jövőt megmondani pedig szinte lehetetlen. Egy biztos, ahhoz, hogy ez a hajó ismét kifuthasson a – vihart és szélcsendet éppúgy rejtő – nyílt vizekre, egy nagyon sürgős nagyjavításra van szüksége. Korrigálni kell a korábbi kapitány hibás döntéseit, meg kell javítani a motort, a fedélzetet és nem árt a tizennyolc év alatt rárakódott hínártól, élősködőktől is megszabadítani. Van azonban egy de. A közgyűlést – azáltal is, hogy a régi elnök lemondott és azáltal is, hogy az új elnököt vetélytárs nélkül szavazták meg – gyakorlatilag megfosztották döntésjogától. Az utóbbi hetek mozgása és a "leköszönt" elnök búcsúbeszéde is azt bizonyítja, a KMKSZ első emberéről a lehető legmagasabb szinten, Budapesten döntöttek, s miután kérték, erre az "ítéletre" Munkácson, a Jedinij Centr agyközpontjában is rábólintottak. A hajó iránya, az új kapitány retorikája, viselkedése elsősorban attól függ tehát, e két "főváros" milyen irányvonalat szab számára …” Kőszeghy Elemér (KISZO/TiszaNews) S zimbolikus bekebelezésen és sértett elutasításon túl – „Ezek a sztereotípiák nem a határon túli magyarokról szólnak, nem az ő érdekeiket szolgálják, nem az ő önértelmezésüket és identitásukat mutatják be, ők ugyanis csak ürügyként szolgálnak budapesti politikai közösségek megkovácsolásához. „Egy folyamatosan integrálódó virtuális Kárpát-medencének vagyunk a lakói, amelyben a politikai integráció és az egyre intenzívebb központi, budapesti kontroll mellett minden közösség kötőanyaga, a tömegkultúra is egyre integráltabbá válik. A tévé és az internet révén ma már nehezen tudjuk megkülönböztetni egy csíkszeredai és egy kőbányai tinédzser kultúrafogyasztási mintáit. Ők egyre inkább egy közös virtuális térben, képzelt közösségben élnek. Még egyszer hangsúlyozom: ez nem valami ideológiai vágykép, hanem egy tapintható tény. Emellett a kisebbségi politizálás az elmúlt húsz évben szinte mindenhol (talán a Felvidék, Szlovákia kivételével) egy zsákutcába cibálta saját magát, és jelen pillanatban a kulturálisan önfenntartó kisebbségi magyar közösségek képe utópia pusztán. Rideg tárgyszerűséggel kell belátnunk, hogy a kulturális újratermelődés ma már pusztán ebben a KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. ÁPRILIS 1. 10
