Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. április - Civitas Europica Centralis
2014-04-30
a második szakaszához érkezett, a konszolidáció időszaka következik”, de még Kövér László házelnök is túl gyorsnak és kapkodónak tartotta a parlamenti törvényalkotási üzemet. Maga Orbán Viktor is utalt erre a Le Monde-nak adott a 2012. februári interjújában: a költségvetés és a gazdaság nehéz helyzetével indokolta az első két év „buldózer tempóját”, de szerinte „a veszély elmúlt” most már „több idő lesz az egyeztetésre”, a „konszolidáció korszakába kell lépni”. Ám hiába lépett hatályba az új alaptörvény a ciklus felénél és zárták le a kétharmados törvények vitáját, az ígért konszolidáció elmaradt: az utóbbi két évben 105-tel több döntést hozott az Országgyűlés, mint 2010-2011-ben. Ellenzéki javaslatokat pedig csak kivételesen fogadtak be, az ígért politikai egyeztetéseknek nyoma sem volt …(HVG) A z első tíz évünk az unióban – „Magyarország tíz éve tagja az Európai Uniónak. Nincs még egy ország az EU-ban, ahol a beruházások ilyen mértékben függenének az uniós forrásoktól. Mégis, kevesen mondanák ma azt, hogy hazánk az első évtizedben jól tudott élni az EU által nyújtott lehetőségekkel. A negyedszázada indult „nagy átalakulás” tapasztalata nagymértékben meghatározta, hogy az új tagországok állampolgárai leginkább mit vártak az EU-csatlakozástól: stabil, fenntartható gazdasági növekedést. Nos, a növekedés tekintetében az EU-tagság első évtizede Magyarország számára alakulhatott volna jobban is. Összességében a régió felzárkózó trendjéről lehet beszélni, de míg 2000-ben az egy főre jutó GDP szempontjából Magyarország mögött volt Lengyelország, Szlovákia, Észtország és Litvánia, 2012-ben ezek az országok már előttünk jártak. Az eredetileg (1957) hat tagból álló integráció a keleti bővítést megelőzően már felvett további 9 országot, a 2004-es bővítés azonban újszerű volt azért, mert az új tagországokat jelentős jövedelmi szakadék választotta el a régiektől. Emiatt a tőke döntően Nyugatról Keletre, a munkaerő pedig Keletről Nyugatra áramlik …” Andor László (Nsz) Vélemény, publicisztika, interjú, blog Vélemény, publicisztika, interjú, blog V iszlát Európa – „Magyarország éppen tíz éve teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Tudják, demokrácia, jogbiztonság, a hatalmi ágak szétválasztása, fékek és ellensúlyok rendszere, polgári egyenlőség és a többi. E tizedik évfordulót a budapesti Szabadság téri Európa ellenes emlékmű felállítása miatt demonstrálók rendőrségi elhurcolásával gondolta stílszerűen megünnepelni a Fidesz. Az emlékmű Gábrielestől, sasostul félbetört oszlopostul azt mondja, ha majd egyszer áll, hogy Magyarország köszöni, de nem kér Európából. Nem kíván osztozni abban az európai konszenzusban, hogy tartós béke csak a múlttal való őszinte szembenézés után lehet ezen a kontinensen…” Dési János (Nszv) A zsidók menedékként tekintettek Magyarországra – Terjedelmes cikkben ír Magyarország német megszállásával kapcsolatban az izraeli Jerusalem Postban Jehuda Hartman. Az cikk elsősorban azzal foglalkozik, hogy 1944. március 19-én milyen fordulat állt be a magyar és a Magyarországra menekült zsidók sorsában. „Hogyan lehetséges az, hogy 1944-ben ilyen nagyszámú zsidó közösség élt békében Magyarországon?” – teszi fel a kérdést Hartman. Szerinte a német megszállásig hazánkban a zsidók helyzetét „társadalmi elutasítás és számos megkülönböztető jogszabály nehezítette ugyan”, de a szomszédos országokban élő zsidók mégis KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. ÁPRILIS 30. 11
