Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. április - Civitas Europica Centralis
2014-04-29
Székelyföld nevű közigazgatási egységhez akarnak tartozni, mely számára sarkalatos törvény szavatolja az autonómiát, és amelynek területén a magyar is hivatalos nyelv. Gyergyószentmiklóson és Gyergyóújfaluban a Magyar Polgári Párthoz (MPP), Gyergyószárhegyen viszont a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) tartozik a polgármester és az önkormányzati testület többsége. Izsák Balázs szerint a helyi vezetők politikai hovatartozásának nincsen jelentősége, hiszen valamennyi önkormányzati testület egyhangú szavazással döntött. Az SZNT elnöke elmondta, Hargita megye prefektusa mindhárom határozatot megtámadta a közigazgatási bíróságon, de úgy vélte, a pernek sok értelme nincsen, hiszen a határozatokhoz nem tartozik végrehajtandó feladat. "Ezek a határozatok a közhatalommal felruházott székely közületek dokumentálható akaratnyilvánításainak tekinthetők. Ha megszületik a 153 önkormányzati határozat, közösségi akarat rajzolja ki Székelyföld térképét" mondta az MTI-nek Izsák Balázs. Az SZNT február 12-én nyílt levéllel fordult a székelyföldi önkormányzatokhoz arra kérve ezeket, hogy fogadjanak el autonómiapárti határozatot. A tanács a javasolt határozat szövegtervezetét is mellékelte, és javasolta, hogy a határozatot a kormány helyi képviselői mellett az Európai Unión belül működő Régiók Bizottságának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is küldjék el. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kezdeményezés másnapján az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a szövetség később alakítja ki álláspontját a kezdeményezésről. Az elnök azóta nem nyilvánított véleményt a kérdésben. vissza vissza Martonyi: fontos, hogy minél többen szavazzanak az EP-választáson Budapest, 2014. április 28., hétfő (MTI) - Fontos, hogy minden uniós tagállamban minél többen menjenek el szavazni az európai parlamenti (EP-) választáson, hogy erős legitimációval rendelkezzen az EP a következő ciklusban - mondta Martonyi János külügyminiszter hétfőn, a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencia első napjának végén. A Magyarság Házában tartott tanácskozáson zárszavában a tárcavezető kiemelte: tíz évvel korábban egy hasonló, értékelő konferencián külön foglalkoztak volna az európai integráció kérdéseivel, Közép-Európával és az egyes tagállamokkal. Mára azonban egyértelművé vált, hogy nem lehet szétválasztani ezeket a témákat, "mind az európai integrációhoz tartozunk". Martonyi János felhívta a figyelmet az uniós szerződések, az európai sokszínűség és a tagállamok nemzeti identitásának tiszteletben tartására is. A külügyminiszter hangsúlyozta: az európai integráció súlyos dilemmákkal és kihívásokkal néz szembe. Beszámolt arról, hogy a konferencia után a visegrádi országok külügyi vezetői tanácskoznak, majd a keleti partnerség kezdeményezés országait képviselő kollégáikkal is egyeztetnek. A konferencia második és harmadik napján szakértők folytatják az eszmecserét - közölte. Franco Frattini volt olasz külügyminiszter, az EU volt igazságügyi biztosa annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tagállamok többsége csalódást keltően tájékoztatta a lakosságot a gazdasági válság leküzdésére hozott intézkedések szükségességéről és értelméről. "Országainkban a közvélemény nagy része nem értette meg, hogy az áldozathozatal és az államháztartás rendben tartása a lakosság érdekeit szolgálta, és nem Brüsszelért volt" fogalmazott. Értékelése szerint a gazdasági válság politikai jellegű következményekkel is járt. Ezek között említette, hogy a Nyugat-Balkán országainak európai integrációját egyfajta "integrációs fáradtság" fékezi. Franco Frattini jelentős vívmányként értékelte az egyes balkáni országok állampolgárai számára biztosított uniós vízummentességet, ugyanakkor rámutatott: egyes EU-tagállamok ezt a vízummentességi politikát is megkérdőjelezik. Frattini úgy véli, hiba volt az EU keleti partnerségi programjával azt a benyomást kelteni Kijevben, hogy az a csatlakozásnak egyfajta előszobája. Emellett az EU hamisan keltette azt az illúziót, hogy a keleti partnerség egyfajta ellensúlyt jelent Oroszországgal szemben. Ezt a hibát - mondta - azóta már korrigálta az unió. Az Ukrajna körüli konfliktusra utalva úgy vélekedett, egy közös európai energiastratégia fontosabb lehet, mint az Oroszországgal szembeni szankciókon gondolkozni. A volt uniós biztos szerint a gazdasági és a monetáris unió után létre fog jönni egy politikai unió is az európai integráció keretein belül. Szükség van a politikai unióra, nemcsak az "európai egyesült államok" álma formájában, hanem a politikai vezetés képességére - jelentette ki. Borisz Taraszjuk korábbi ukrán külügyminiszter aláhúzta: a jelenlegi kihívások ellenére Ukrajna "elválaszthatatlan része lesz" az egyesült Európának. Taraszjuk, aki két alkalommal - először 1998 és 2000, majd a narancsos forradalom után, 2005 és 2007 között - volt az ukrán diplomácia irányítója, az ukrajnai konfliktust úgy értékelte, hogy "a Kremlben tervezték meg", s Ukrajna elleni agressziót vetett Moszkva szemére. Oroszország KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. ÁPRILIS 29. 13
