Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. április - Civitas Europica Centralis
2014-04-12
➲ ➲V an ám itt kultúra! – „Még a Juscsenko fémjelezte narancsos érában olyan megmosolyogtató történelmi tények kerültek napvilágra, melyek Ukrajna és az itt élő államalkotó nép ősi eredetét, magasztos kultúráját hirdették …” Balogh Csaba (KISZO) ➲ ➲H iba van, próba nincs – „Az évek során tömérdekszer kikeltem (néha magamból) a magyar politikai rendszer egyik alaphibája, a kis egyéni választókerület intézménye ellen. Csak a Paraméteren itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt (a válogatás nem teljes). Lehet, hogy 1989-ben, amikor a mai választási rendszer alapjait megtervezték, úgy látszott, hogy a stabil kormányzáshoz szükség van a mindenkori legnagyobb párt(ok) parlamenti súlyát megnövelő egyéni választókerületekre, de az akkor volt, most meg most van. A kormányzás egy kicsit túl stabil, legalábbis a teljesítményhez képest. Az egyéni választókerületek rendszere nemcsak hogy torzít a legnagyobb párt javára (és ha nincs két, nagyjából ugyanakkora politikai tömb, akkor nagyon torzít), hanem az új pártok alapítását és megerősödését is roppantul megnehezíti. Azzal, hogy a megmaradás feltételeként az országos hálózat mielőbbi kiépítésére kényszeríti, óhatatlanul a demagógia felé tereli őket, s elszívja az erőiket a tartalmi politizálástól. A területi elv bevitelével ez a rendszer a politikai elit kontraszelekcióját segíti (mert soha nem bizonyosodott be, hogy például egy magyarországnyi összterületen ezer négyzetkilométerenként ugyanaz a politikai tehetségek és a hivatás gyakorlásához szükséges tudással bíró emberek aránya). A kis terület képviselete ellentétes a politikai pártok értelmével, ami hasonló gondolkodású és hasonló érdekű emberek képviselete volna …” Széky János (Paraméter.sk) História História ➲ ➲A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja – Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül országgyűlési emléknappá nyilvánította – 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia romjain létrejött Csehszlovákia határai közé kisebbségként mintegy egymillió magyar is bekerült. A csehszlovák államot a fasiszta Olaszország és a náci Németország a nyugati nagyhatalmak asszisztálásával az 1938-as müncheni egyezményben szétverte: a többségében németek lakta Szudéta-vidék Németországhoz került, majd az első bécsi döntés a Felvidék déli, magyarlakta sávját visszaadta Magyarországnak. 1939 tavaszán Kárpát-Ukrajnát Magyarországhoz csatolták, Szlovákia függetlenné vált, Cseh- és Morvaországot pedig közvetlen német fennhatóság alá vonták. A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában az 1945. április 5-i kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország "felbomlasztásáért". A kormányprogramot nyomatékosító úgynevezett Beneš-dekrétumok nyomán megszűnt a magyarság 97 százalékának állampolgársága (büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak), s vagyonukat is elkobozták. A tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormány a magyar kisebbség felszámolása érdekében - miután a nagyhatalmak nem engedélyezték az egyoldalú kitelepítést, csak a lakosságcserét - változatos módszereket vett igénybe. Kiűzött 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgársággal bíró személyt, internálta a pozsonyi, a kassai, a komáromi magyarokat és lakásaikat elkobozta, 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban 40-45 ezer magyart deportáltak a csehországi Szudéta-vidékre. Beindult a reszlovakizáció is, ami lehetőséget adott az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak az anyanemzethez való visszatérésre, s ami praktikusan a vagyonelkobzástól és kitelepítéstől való mentesítést és az KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. ÁPRILIS 13. 15
