Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. március - Civitas Europica Centralis
2014-03-05
szakadni a Nyugattól politikai, gazdasági és kulturális tekintetben. A kormány leginkább szavakban vívja szabadságharcát, bár bizonyos területeken tényleg szakít a standard nyugati gyakorlattal. Ehhez szabja a neki tetsző nemzeti történelemképet is, amely a szabadságharcos és öntudatos nemzetről szól. Jól ismert, több évszázada forgalomban lévő, hol erősebben, hol gyengébben ható történelemkép ez. Olykor a kommunista diktatúra idején is nagy volt a keletje, különösen a Rákosi-korszakban élénk a kurucos, szabadságharcos hagyomány ápolása, amit igyekeztek összeboronálni a marxista-leninista ideológiával. A Kádár-érában a labancos, a birodalombarát történelemszemléletet részesítették előnyben. Napjainkra visszatért a kurucos történetkép, talán épp azért, mert jobban passzol a kormánypárt politikai öntudatához és önreprezentációjához. Ez a beállítás azt sugallja, hogy a magyarnak mindig harcolni kell a nemzet valós érdekeiért, ezúttal épp a Nyugat ellen. Ez a meggyőződés vagy csupán politikai retorika süt át a kormány történelempolitikáján is. Két fontos referencia alkotja a gerincét: Trianon és a II. világháború. A Fidesz-kormánytól függetlenül is komoly társadalmi igény van ma Magyarországon Trianon kultuszára, amit a mostani kormány tovább szít. Mi Trianon értelme e felfogás szerint? Nyugat felől ért bennünket akkoriban a csapás, mi magunk ártatlanok vagyunk a dologban: Nyugat elárulta a történeti Magyarországot, amikor megfosztotta népessége és területe zömétől. Trianon egyik legfontosabb következménye (és tanulsága) ezek szerint, hogy az ország magára maradt Európában. A II. világháborút és annak végkifejletét pedig úgy értelmezi a tervbe vett emlékmű is, hogy a háború végén országunkban bekövetkezett szörnyűségek az állami önrendelkezés elveszejtéséből következtek. Nekünk, magyaroknak így érdemben nincs túl sok közünk ahhoz, amit az országot akkor megszálló nagyhatalom véghez vitt. Mindkét esetben nyilvánvaló a nemzeti felelősség-elhárítás feltett szándéka…” (Nsz) ➲ ➲C send, keleti szél – „Orbán kalkulálhat azzal, hogy a hallgatásával a német politikához igazodik. Németország azonban más ligában focizik, az orbáni csend pedig inkább azt erősíti, hogy az oroszoknak sikerült hídfőálláshoz jutniuk az Európai Unióban…” Dési András (Nsz) ➲ ➲H orthy leggyávább bakája – „Remélem, hogy az évek óta katonásdit játszó magyar szélsőjobb az utóbbi napokban elgondolkodott rajta, mit is jelent az egyenruha a valóságban…” Kácsor Zsolt (Nsz) ➲ ➲J eges szelekre virradva – „Bár egyelőre áll a bál az új kormány parlamenti megerősítése körül, látszólag mindenki „a kutya ugat, a karaván halad” elv mindenekfelettiségében látszik hinni. „A szövetségnek és a hazai magyarságnak azonban egészen jeges szelekkel kell szembeszállnia, mióta újra kormányközelbe került, s aligha engedheti meg magának egy pünkösdi királyság kockázatát. A kormányra kerülés melletti legnyomósabb érvként ugyanis azt lobogtatta az RMDSZ, hogy a bársonyszékekből jobb a rálátás a politikai csatamezőre, könnyebben megelőzhetők az ordas támadások…” Csinta Samu (Krónika) ➲ ➲V álaszthassunk! – „Ó, hány és hány olyan „tanügyi kádert” ismerünk, akit már rég el kellett volna zavarni a pedagógusi, nevelői pályáról, vagy egyáltalán rá sem kellett volna engedni! „Újabban az kelt rengeteg feszültséget, hogy nem ugyanaz az iskolafenntartó és a szakmai munkát irányító. Az önkormányzaté az iskola, de a minisztérium diszponál a benne folyó munka és a személyzet fölött. A szülő és gyermeke elvben megválaszthatja az óvodát, iskolát, de az oktatót nemigen, utóbbit még a tanintézet tulajdonosa, gazdája, fenntartója sem …” Dénes László (Reggeli Újság) ➲ ➲S zavatossága ismeretlen – „A következetesség azonban nem erény errefelé, és a kormányok szavatossága rövidebb, mint egy vasalónak. „Az utóbbi tíz évben úgy hozzászoktunk a miniszter- és kormánycserékhez, hogy fel sem vesszük a jövő-menő tárcavezetőket (habár meglátszik, hogy az oktatásnál és az egészségügynél volt a legnagyobb forgalom), de ez a hetek KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. MÁRCIUS 5. 10
