Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. március - Civitas Europica Centralis
2014-03-22
Aztán kezdődik, és hosszasan tart a szereplés. C. legénykén a közösségi portálról megszokott nemzeti színű sál, enélkül elképzelhetetlen a tévés fellépés. A botrányba csöppent C. legénykét ismerjük: ha ő úgy érezte, hogy éppen március tizenötödikén kell nemzeti színekben tündökölnie a virtuális térben, lelke rajta. Igaz, kissé suttyomban tette, de ez is az ő választása, miként cselekedetét követő kusza, hosszas nyilatkozatai is. (...)…” Mózes László (Háromszék) ➲ ➲A butaság G pontja – „Ne kezeljük mérkőzésként az életünket. Akivel igazán lehet beszélgetni, az nem arra törekszik, hogy feltétlenül igaza legyen. „Mindig megrendít, valahányszor azt tapasztalom, hogy az ember éppen attól nem tud szabadulni, amit esetleg kíméletlenül bírál. Máig lidérces emlékem, amikor a szomszéd néni, aki »nappali« mivoltában egészen kedves és segítőkész teremtés volt, egy éjszaka üvöltözni kezdett: »Asta-i Ţara Românească, / Ceauşescu să trăiască! «, ordította. Nem akarok egy szerencsétlen ember rohamából végzetes következtetéseket levonni, azt azonban mégiscsak akkor értettem meg, hogy a diktatúra hatása jóval mélyebb, mint a reménykedés lehetőségei. Ennek ellenére reménykedtem, de hát ez már egy másik történet. Ó, a geokommunista tábor rettentően egyetértett nemzeti ügyekben. A konfliktusokról nem illett beszélni, azok viszont folyamatosan szétrágtak mindent, mint a szú. Sok magyarországinak ma is el kell magyarázni, miért és hogyan tud magyarul egy erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar, sok román ellenben nem érti, mit követelőznek annyit a magyarok, és miért nem román Mátyás király, aki csak akkor vesztett csatát, amikor a saját népe ellen fordult. És most nem a szélsőségesekről beszéltem, hanem egy sokkal nagyobb, de szintén zavaros fejű tömegről, melynek a fejét szándékosan zavarták meg. A sok ideologikus őrültségtől nem lehet szabadulni, ráragadnak az emberre, mint a…” Demény Péter (Maszol.ro) ➲ ➲K ivel azonosítsa magát az erdélyi magyarság?, avagy miben hasonlít a Krím Nagy-Romániához – „Erdély Nagy-Romániához való csatolása az az eseménysor, ami kísértetiesen hasonlít a krími esethez. „Az ukrán válság kirobbanása óta, és főleg amióta Oroszország bekebelezte a Krím félszigetet, minden elemző abból a szemszögből tekint az eseményekre, ahogy azt az ő nemzeti, államérdekei megkívánják. Leszűkítve a kört, az erdélyi magyar kommentárokból kiérződik annak a kényszere, hogy az események megítélése során azonosítsák az erdélyi magyarságot valamelyik konfliktusban lévő közösséggel, vagy annak helyzetével. Magának a válságnak a kirobbanásakor természetesen a kárpátaljai magyarság érdekei képezték az irányadó igazodási pontot, amikor viszont már a Krím bekebelezése következett, mintha irányt tévesztettek volna a magyar szempontokat figyelembe vevő elemzések, legalábbis ami az azonosulást illeti, mert sokan hajlamosak azt gondolni, hogy Oroszország jól tette azt, ami tett, mondván, hogy a krími oroszok önrendelkezési igénye jogossá tette a félsziget meghódítását, amit még egy referendummal is úgymond legitimáltak! Az újsütetű erdélyi magyar oroszbarátoknak felhívnám azonban a figyelmét arra, hogy az a mód, ahogy Oroszország bekebelezte a Krímet, annak vajmi kevés köze van a Koszovóban történtekhez, és ha már precedenst kell keresni, akkor időben egy kicsit távolabb, de térben hozzánk a lehető legközelebb találjuk meg a szinte tökéletes precedenst: Erdély Nagy-Romániához való csatolása az az eseménysor, ami kísértetiesen hasonlít a krími esethez.” …” Pap István (PAPolok.blog) ➲ ➲O rosz reflex – „Talán még emlékeznek rá, mekkora botrány lett 2012 novemberében abból, hogy Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő azt javasolta: vegyék számba, „hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”. A parlamenti felszólalás videóján nem hallani tiltakozást a háttérből, és a válaszadó külügyi államtitkár is csak ennyire fogalmaz határozottan: „Hát, tisztelt képviselő úr, ne haragudjon, de ennek a kutatásnak én nem tudok a támogatója lenni.” A bomba kis késleltetéssel robbant, KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. MÁRCIUS 23. 12
