Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. március - Civitas Europica Centralis
2014-03-01
bajait, gondjait, óhajait és érdekeit. Ezt nevezzük érdekek felismerésnek…” Nagy Dávid (Felvidék.ma) ➲ ➲I skola és jövő – „Ha nem lennének a roma családok, akik közül sokan a magyar állami támogatás reményében íratják magyar tannyelvű osztályba a gyermeküket, jó néhány hangzatos nevű, hajdanán népes magyar faluban már évek óta be kellett volna zárni az iskolát…” Bodolai Gyöngyi (Népújság) ➲ ➲K érdés – „Az RMDSZ rosszul tenné, ha olyan, a szociáldemokraták részéről származó garanciák nélkül lépne kormányra, mint például az önálló marosvásárhelyi orvosi kar létrehozása…” Jámbor Gyula (Nyugati Jelen) ➲ ➲K olbászból lesz a kerítés – „Süllyedő hajóra felugrabugrálni szélütött cselekedet. Márpedig kormányra „hajlásával” az RMDSZ egy olyan politikai roncsra készül felkapaszkodni, amitől inkább szabadulni kellene, a Ponta-kabinet ugyanis reménytelen társadalmi és gazdasági válságba sodorta az országot…” Mózes László (Háromszék) ➲ ➲K ormányra, magyar! – „Nemzettársaim! Figyelmezzetek! Történelmi pillanat közelg. Árpád vére ismét belovagol a román kormányba. Erdélyi magyarok! Két éve, hogy népünk választott vezéri nem irányítják az ország sorsát. Rút, szibarita vázak kormányoznak a fejünk fölött. De nem küzdöttünk hiába. Amikor már azt hittük, itt a gyászos vég, a magyarok Istene ismét megmutatta, nem fordít hátat választott népének. És nem országlásba belerokkant, fogatlan vénségeket küldünk a csatatérre. Nem. Elég volt az erdélyi átokból …” Szántai János (Főtér.ro) ➲ ➲K ijózanító valóság – „Kijevben és országszerte leszámítva a Krím félszigetet – ahol csak hatványozódtak a forrongások –, az eufórisztikus forradalmi hangulatot, győzelmi mámort felváltotta a kijózanító valóság. Egyre többen teszik fel maguknak a kérdést: ezért harcoltak és adták életüket az áldozatok? …” Szabó Sándor (KISZO) ➲ ➲A történelmünket keresve – „Itt élünk már ezerszáz éve ezen a Kárpátok ölelte véráztatta tájon, és a mai napig nincs közös történelmünk, mert másként látjuk a múltat. Hatszáz éve már – attól fogva, amióta a félhold sötét árnya rávetült erre a tájra – közös a sorsunk a pusztulásban, a megmaradásért vívott küzdelemben szerbekkel, horvátokkal, románokkal, de nem mindig zajlott ez a harc ugyanazon az oldalon. Ettől még a sors közös, tapasztalatai nyomán a tisztán gondolkodó ember jól tudja, a gyűlölet és a fájdalom emléke ugyanúgy kötni képes a másikhoz, mint a szeretet és a közösen megélt öröm, ha nem még erősebben. A sors egymás mellé vetett bennünket, összeláncolt, de a népi emlékezet, amit ma történelemnek neveznek, a mai napig szétválaszt bennünket, mert másként éltük meg ugyanazt a valóságot magyarként, mint szerbként vagy románként…” Sáfrány Attila (Magyar Szó) ➲ ➲K occintani Kádárral – „A mai politikai élet elérte, hogy már nem is szavazókra, hanem hívőkre van szüksége. Akik mérlegelés nélkül hisznek el mindent, amit a Vezér kihirdet. Ha Kelet, akkor Kelet, ha atom, akkor atom …” Papp Sándor Zsigmond (Maszol.ro) ➲ ➲K is magyar hülyeségtan – „Vannak a magyar politikában nemzedékeken átívelő dolgok. Ilyen az, hogy amikor a nacionalista elit azt hiszi, a nemzetért cselekszik, valójában a nemzet ellen cselekszik … 1940. augusztus 30-án igen nagy részt megvalósult a húszéves álom: Magyarország visszakapta a Partium és a történelmi Erdély északi felét, Nagyváradot, Kolozsvárt, a Székelyföldet. Nem volt kétséges, hogy Hitler megkéri az árát, és ez súlyosabb ár lesz, mint amit a világháború kitörése előtti első bécsi döntésért kellett a nemzetnek fizetnie. Hogy mekkora, azt nem lehetett tudni … Hetvenhárom évvel és néhány hónappal a második bécsi döntés után a magyar politikai elit ugyanúgy működik, mint 1940-ben: Trianont fájlalván, nemzeti hévvel súlyosan nemzetrontó politikát folytat. Három különbséggel: az egyik, hogy ezt igyekszik politikailag korrekten tenni, a másik, hogy a minden mást elhomályosító szempont nem a területi revízió, hanem a határon túli magyarok vélt érdeke (s így a revízió lehetőségének KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014. MÁRCIUS 2. 14
