Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. február - Civitas Europica Centralis
2014-02-07
Horvát nagykövet: nincsenek akadályai a magyar-horvát történelem kutatásának Budapest, 2014. február 6., csütörtök (MTI) - A történészeknek objektívnek kell lenniük a magyarok és horvátok közös történelmének kutatásakor, és ma már nincsenek olyan korlátok, amelyek ezt megakadályozhatnák - mondta a budapesti horvát nagykövet egy a magyarok és horvátok együttéléséről rendezett nemzetközi tudományos konferencián, csütörtökön Budapesten. Megnyitó beszédében Gordan Grlic-Radman hangsúlyozta: Magyarország az elsők között ismerte el a független Horvátországot, majd segítette külpolitikai céljai elérésében. Ma az EU tagjaiként is ugyanazokat az elveket, értékeket osztják, és aktívan együttműködnek a kisebbségek védelmében. Azt mondta, a magyarok és a horvátok dinamikus államközösségben éltek, közös volt a történelmük, a középeurópai kultúrkörhöz tartoztak. Igyekeztek megvalósítani saját politikai törekvéseiket, de az első világháború minden ilyen kezdeményezést elnyomott, megváltoztatta a világot, és Magyarország "egy nagy nemzetből kis és elégedetlen állammá vált" - jegyezte meg. Hozzátette: bár a horvátoknak sikerült "egybegyűjteniük" területeik nagyobb részét, nem az újabb államközösség, hanem az önálló állam 1991-es létrehozása jelentett megoldást. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója köszöntőjében kiemelte: a magyarok és a horvátok több mint 800 évig éltek államközösségben, és ebben az időszakban fegyveresen csak egyszer, 1848-ban fordultak egymás ellen. A 20. század azonban szinte kitörölte a békés, jó viszony éveit - emlékeztetett. 1990 után ismét lehetőség nyílt arra, hogy a két nemzet történészei előmozdítsák a két ország történelmének jobb megismerését, elfogultságtól mentes feldolgozását - mondta, hozzátéve, az elmúlt 15-20 év valódi áttörést hozott a tudományos kapcsolatokban, azóta sok tanácskozást rendeztek, és ezek sorába illeszkedik a mostani konferencia is. A tanácskozáson felolvasták Navracsics Tibor üzenetét, a miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a tervek szerint szintén beszédet mondott volna, de nem tudott jelen lenni. Üzenetében a tárcavezető azt írta: a több mint 800 év olyan óriási idő, hogy az akkor történt események feltárásához történészek generációinak egész életen át tartó munkája sem elegendő. Ráadásul a magyarok és horvátok közös történelmének utolsó századában a két nép viszonyát politikai természetű konfliktusok terhelték, ami hatással volt a kortárs történészek gondolkodására és a magyar-horvát viszony megítélésére is - vélekedett. Hozzátette: több korabeli sztereotípia továbbélt a 20. században. Navracsics Tibor kiemelte: ma már nem terhelik megoldhatatlan közjogi problémák a két nép kapcsolatát, így a történészek objektív képet adhatnak. A most kezdődött konferencia egyik fő feladata az új kutatási eredmények bemutatása, továbbá az, hogy a szélesebb közvéleménynek is információt adjon a magyar-horvát történeti viszonyról, annak mai megítéléséről közölte a miniszterelnök-helyettes. Véleménye szerint a tárgyilagos megközelítés segítheti e két nép hosszú együttélésének jobb megismerését, megértését. A kétnapos tanácskozáson, amelynek házigazdája az MTA, a résztvevők egyebek mellett megvitatják az 18481849-es magyar-horvát viszony jellemzőit, a dualizmus intézményeit, a határvidékek helyzetét, a kulturális kötődéseket és a magyar-horvát államközösség felbomlását. A konferencia célja a magyar és horvát történészek szakmai kapcsolatának erősítése, valamint a 2002-ben, Könyves Kálmán horvát királlyá koronázásának 900. évfordulóján megrendezett nagyszabású történészkonferencia óta eltelt időszak tudományos eredményeinek bemutatása. vissza vissza Martonyi: nem lehet szembeállítani a térség- és az Európa-politikát Budapest, 2014. február 6., csütörtök (MTI) - A Közép-Európa-politikát, a térségpolitikát semmi esetre sem szabad szembeállítani az európai integrációs politikával, ezek nem egymás alternatívái - hangoztatta a külügyminiszter az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának csütörtöki ülésén. Martonyi János azt mondta: csak akkor lesz hatékony, sikeres a magyar térségpolitika, szomszédságpolitika, ha az Európa-politika is sikeres. A Közép-Európa-politika érvényesítési terepe pedig jelentős részben az európai integráció - tette hozzá. Úgy vélte, a visegrádi csoport komoly sikereket ért el az integrációs politikákban, például a többéves uniós költségvetés, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika tekintetében. A visegrádi, közép-európai érdekek gyakran azonosak vagy hasonlók, így azokat egységesen érvényesíthetik az országok. Hasonlóak az érdekek az energiapolitika, a személyek szabad mozgása és munkavállalása, a bővítés, a nagy integrációs viták, a tagállami és KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-02-07. 14
