Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. február - Civitas Europica Centralis
2014-02-27
francia forradalom gyümölcse. Magában foglal olyan fogalmakat, mint önkéntes szövetség, társadalmi szerződés, szabadság, állampolgári egyenlőség, törvények uralma, a közjó szem előtt tartása, az esélyeket valamiképpen kiegyenlítő közoktatás, társadalmi szolidaritás, kollektív érdek és eszme, valamint politikai közösség. Magyarán: a köz/közösség társasága/társulása…” Jakab Attila (szekularis.blog) ➲ ➲M agyar-zsidó együttélés? – „Legalább másfél száz éve van műsoron, szót sem érdemelne ha… nem a miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár mondta volna. Lázár a magyar-zsidó együttélést látja veszélyben, mert a Mazsihisz sarkára állt a holokauszt emlékév tervezett, illetve már megtörtént eseményei kapcsán. Úgy is mondhatnánk, hogy még másfél milliárd forint ellenében sem volt hajlandó hallgatni. A vitáról már minden elhangzott és mindennek ellenkezője is, nem érdemes folytatni. Lázár János kijelentése azonban új és meglepően éles fényt vetett a kormány és a Fidesz valódi gondolataira. Világossá tette, ami eddig homályosnak tűnt. Aki a magyar-zsidó együttélést, megosztást emleget, egyértelműen azt állítja, hogy két csoportról van szó: egyrészt zsidókról, másrészt magyarokról. Nos, ez a nézet mérgezi másfél évszázada a közvéleményt, ez ellen léptek fel a magyar gondolkodók legjobbjai és ennek cáfolatával voltak kénytelenek foglalkozni a magyar zsidók legkülönbjei. A történet jóval a befogadás, az egyenjogúsítás, az ú.n. "asszimilációs szerződés" megkötése előtt kezdődött. Talán 1848-ban, amikor a magyar zsidók tömege (közöttük dédapám) nemzetőrnek állt. Az elmúlt százötven évben sokszor: a XIX- XX század fordulóján, , majd az első világháború időszakában, azután 1945-ben, 1956-ban, végül a rendszerváltás időszakában azt hitték - azt hittük -, hogy a téma egyszer és mindenkorra lezárult, elévült. A magyar zsidók zsidó magyarok. Pont. Nem együtt élünk, hanem egyek, azonosak vagyunk. Talán másképp vagyunk azonosak, mint a magyar palócok, székelyek vagy kerékpárosok, de nem teszünk különbséget és- magától értetődő - nem tűrhetjük, hogy mások különbséget tegyenek…” Márton László (Nszv) ➲ ➲T őkéczki: a magyar politikai elit nem akarta az első világháborút – „Nem akarta a magyar politikai elit az első világháborút, amelyet hódító célokkal, illetve az addigi hódítások megtartásának céljával indítottak” - mondta Tőkéczki László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője a Hitel című folyóirat februári számának bemutatóján szerdán, Budapesten. Kiemelte: Magyarország az első világháború kitörésének idején nem akart hódítani, és Tisza István miniszterelnök sem akarta a háborút abból a megfontolásból, hogy a magyarok akkori számaránybeli enyhe többsége ismét kisebbséggé válhatott volna az újabb hódítással. Azt mondta, azzal, hogy 1917-ben Oroszországban a kommunizmus, 1922-ben Olaszországban a fasizmus, 1933-ban Németországban pedig a nácizmus jutott hatalomra, a 20. század a népirtások története lett. Hozzátette: az első világháború után létrejött Csehszlovákia és Jugoszlávia, valamint Románia a meghirdetett elvek ellenére nem lett nemzetállam, és az első világháború után 20 éven belül újra fenyegette a háború Európa fiatal férfilakosságának zömét, mert Hitler és Sztálin is háborút akart … (MTI) ➲ ➲R ossz kijevi üzenet – „Nagyon rossz üzenet az, ha egy győztes kisebbségekbe köt bele örömünnep gyanánt. Tényleg az uniós mércével is korrektnek tekinthető nyelvtörvény jelentette a legnagyobb akadályt a megújulni vágyó Ukrajna útjában? Valóban e jogszabályon áll vagy bukik az ukrán állam jövője? Mi, magyarok nem éppen pozitív határon túli tapasztalataink miatt reagálunk különösen érzékenyen az ilyen lépésekre még akkor is, ha tisztában vagyunk azzal, hogy Kijevben mindent az ukrán–orosz ellentét ír felül, s ennek az olykor szó szerint vérre menő harcnak csak passzív elszenvedői a kárpátaljai magyarok. Korábban a balti államok, mostanában talán Moldova példája mutatja leginkább, mennyire nehéz a független államiság stabilizálása az oroszosító szovjet évtizedek után. A végletesen megosztott Ukrajnában ugyanakkor naiv az, aki azt hiszi, hogy egy nyelvtörvényen múlik az új KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. FEBRUÁR 27. 12
