Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. február - Civitas Europica Centralis
2014-02-13
Hozzátette: ha megnyerik a parlamenti választásokat, intézkednek, hogy a megemlékezéseket "méltó módon, az érintettek bevonásával" rendezzék meg, ha pedig őt választják meg főpolgármesternek, ellehetetleníti az újnáci rendezvényeket, és segíti majd azokat a kezdeményezéseket, amelyek a főváros szerepét tárják fel a holokausztban és a gettósításban. Hiszékeny Dezső, a XIII. kerület alpolgármestere arról beszélt, hogy a második világháborúban Budapesten fegyver nélküli, védtelen üldözötteket, közöttük nőket és gyerekeket öltek meg. Megjegyezte: "a gyilkosokból soha nem lehet hős hazafi, (...) a hatalom is csak időlegesen fedheti el a bűnt, ezzel cinkossá téve önmagát és megalázva saját nemzetét". Arról is beszélt, hogy "amíg nem tudunk őszintén, szépítés nélkül szembenézni saját múltunkkal, közte azokkal az eseményekkel, amelyekre nem lehetünk büszkék, sőt szégyellnivalók, addig nem lesz megnyugvás". Annak a véleményének is hangot adott, hogy a német megszállási emlékmű nem viszi a megbékélés felé a többség és a kisebbség viszonyát, mert szerinte az továbbra is két külön egységként fogja fel a magyarságot és a zsidóságot. Rámutatott: szükségszerű a holokausztban játszott magyar állami szerep tisztázása, a múlt vállalása és tudatosítása. Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke arra emlékeztetett: "69 évvel ezelőtt felszabadult Budapest a fasizmus alól", 1945 után pedig két és fél évig a legfejlettebb demokrácia alakult ki. A kormány bűnének nevezte, hogy "nem ismeri el a felszabadítás tényét", és felháborítónak tartotta a készülő német megszállási emlékművet, amely szerinte nem tesz különbséget áldozat és elkövető között. A megemlékezés végén a vizafogói mártíremlékműnél koszorúztak mások mellett Horváth Csaba és Szanyi Tibor az MSZP képviseletében, valamint a MEASZ, az Együtt-PM, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Liberális Párt, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége képviselői, Jánosi Katalin, Nagy Imre mártír miniszterelnök unokája, valamint az orosz és cseh nagykövetségek küldöttei. vissza vissza Nemzetpolitikai Kutatóintézet: sok az akadály a román alkotmány módosítása előtt Budapest, 2014. február 12., szerda (MTI) - A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint egyáltalán nem biztos, hogy megvalósul a román alkotmány tervezett módosítása, a kormánykoalíciónak még sok akadályt kell legyőznie és a parlamenti vitában is változhat még a tervezet szövege. Az intézet az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzésében hangsúlyozza azt is: az alkotmány módosításához mindenekelőtt elengedhetetlen, hogy a parlamenti szavazásig fennmaradjon a kormányzó szövetség. Emlékeztetnek, hogy az utóbbi hónapokban nagyon kiéleződött a feszültség a szociáldemokrata PSD és a liberális PNL között. A román alkotmánymódosítás első szövegváltozata tavaly júniusban készült el. Az alaptörvény módosításához kétharmados parlamenti többség szükséges, a parlament által elfogadott tervezetet pedig érvényes népszavazásnak is meg kell erősítenie. A referendumot a május 25-i európai parlamenti választásokkal egy időben készül megrendezni a román kormánykoalíció. Az elemzés szerint ha marad a koalíció, három fő akadályt kell leküzdeniük azoknak az erőknek, amelyek végig szeretnék vinni az alkotmánymódosítást. Az első akadály a feszes határidők betartása, összefüggésben a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete) véleményével. A második akadály az Alkotmánybíróság vizsgálata lehet. A testülettől sokan azt várják, hogy egy 2009-es véleménynyilvánító népszavazás eredményét kéri majd számon az alkotmánymódosító tervezeten. Akkor érvényes referendumot rendeztek, amelyen a többség arra szavazott, hogy a jövőben legyen egykamarás a román törvényhozás, és a képviselők száma ne haladja meg a 300-at. Ezeket a változtatásokat nem tartalmazza a jelenlegi tervezet (csak a képviselőház létszámát csökkentené 300-ra) - olvasható az elemzésben. A harmadik akadály a népszavazás érvényességi küszöbének elérése lesz. A különböző felmérések és a jelenlegi trend figyelembevételével nagyon nehéznek ígérkezik az 50 százalékos részvétel elérése, még akkor is, ha a referendumot összekapcsolják az európai parlamenti választásokkal. Kifejtik, a hatályos alkotmány 12. szakasza a román állam nemzeti jelképeiről szól, ez egészülne ki a tervezet szerint egy újabb bekezdéssel: "a nemzeti kisebbségek köz- és magánterületen szabadon használhatják saját szimbólumaikat, amelyek kifejezik etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukat". A rendelkezés így garantálja a szimbólumok szabad használatát a nemzeti kisebbségek számára, ám nem szól arról, hogy ezen szimbólumoknak milyen feltételeknek kell megfelelniük. Ez azért fontos, mert a Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Minisztérium február 7-én bocsátott közvitára egy a helyhatóságok által elfogadható zászlókról szóló törvénytervezetet, és e szerint csak a címerrel rendelkező közigazgatási egységeknek lehet zászlójuk. A zászlón pedig csak a címer és a közigazgatási egység neve szerepelhet. A szabad szimbólumhasználat tehát nem vonatkozna a helyhatóságokra, csak a nemzeti kisebbségekre, KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-02-13. 13
