Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. január - Civitas Europica Centralis
2014-01-29
Pásztor: nem lesznek előre hozott választások a Vajdaságban Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2014. január 28., kedd (MTI) - Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke szerint továbbra sincsenek meg az előre hozott tartományi parlamenti választások feltételei, ezért ő nem írja ki a vajdasági voksolást. Korábbi kijelentését megerősítve az MTI belgrádi tudósítójának kedden kijelentette: "továbbra is azt mondom, hogy nem lesznek előre hozott választások (a tartományban) a dolgok mostani állása szerint". Hozzátette, hogy ezt a döntést meg lehet változtatni, ha megváltoznak a feltételek, de ennek a lehetőségét most nem tartja realisztikusnak. A délvidéki magyar politikus Nikola Selakovic igazságügyi miniszternek, a legnagyobb kormánypárt, a Szerb Haladó Párt (SNS) alelnökének kedd reggeli kijelentésére reagált. Selakovic a B92 televízió Kaziprst (Mutatóujj) című műsorában közölte, hogy pártja kezdeményezte a tartományi választások kiírását a parlamenti választásokkal egy időben, ennek fő okaként pedig a vajdasági kormány legitimitásának elveszítését nevezte meg. Szerinte a Vajdaságban élők már megvonták a bizalmat a tartományi kormánytól. Arra a kérdésre, hogy megpróbálja-e meggyőzni erről Pásztor Istvánt, a vajdasági képviselőház elnökét, aki többször is kijelentette, hogy nincsenek meg a tartományi választások feltételei, az SNS alelnöke így válaszolt: "Pásztor (István) elég tapasztalt és odaadó politikus, és egyedül is fel tudja mérni, mikor jön el ennek az ideje". Pásztor István szerint viszont a választások kiírása nem tapasztalatkérdés, hanem ténykérdés vagy az adott helyzet kérdése. "Ahogy köztársasági választásokat akkor lehet kiírni, amikor a kormány indítványozza a választások kiírását, úgy a tartományi választásokat is abban az esetben lehet kiírni, amikor a feltételek biztosítottak vagy léteznek. Amíg a feltételek nem léteznek, addig én nem írom ki a választásokat, amikor meg léteznek, akkor ki fogom írni, függetlenül attól, hogy az kinek tetszik és kinek nem" - szögezte le a tartományi képviselőház elnöke. Elmondta, hogy őt egyelőre nem kereste meg senki a választások kiírásával kapcsolatban, de ha megkeresik, akkor "sem lehet rábeszélni arra, aminek nincsenek meg a feltételei, és ha - ne adj Isten - megteremtődnek a feltételek, nem lesz, aki lebeszélhet arról, hogy kiírjam, mert ez egyszerűen ilyen műfaj. Nem attól függ, hogy én akarom vagy nem, meggyőznek vagy nem, hanem attól függ, hogy az élet mit diktál" - nyomatékosította. A Szerb Haladó Pártazt szeretné, ha az országos és a belgrádi voksolással egyidejűleg - várhatóan március 16-án- tartanának tartományi parlamenti választásokat a Vajdaságban, ott ugyanis az SNS ellenzékben van. vissza vissza A francia nemzetgyűlés támogatja a kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikációját Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 2014. január 28., kedd (MTI) - Nagy többséggel elfogadta a francia nemzetgyűlés kedden azt az alkotmánymódosítást, amellyel lehetővé válhat a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikációja. A képviselői indítványt 361 képviselő támogatta, 149 nem ellenében, ami az alkotmánymódosításhoz szükséges háromötödös többséget meghaladja. Amennyiben a szenátus tagjai is hasonló arányban támogatják a javaslatot, egy hasonló tartalmú tervezetet terjeszt a kormány a két ház együttes ülése, a kongresszus elé elfogadásra. Képviselői javaslat alapján ugyanis csak abban az esetben lehetséges alkotmánymódosítás, ha azt népszavazáson is jóváhagyják az állampolgárok. A kormány tervezetét azonban referendum nélkül is elfogadhatja a kongresszus. Az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelvek védelme és támogatása érdekében az 1992-ben megszületett nemzetközi egyezményt az Európa Tanács 47 tagja közül 33 írta alá, s 25, köztük Magyarország már ratifikálta. A francia kormány 1999-ben aláírta az egyezményt, de alkotmányos problémák miatt a parlament eddig nem hagyta jóvá. Az alkotmánytanács határozata szerint ugyanis a charta több szempontból is a francia alkotmányba ütközik, amely kimondja, hogy a köztársaság nyelve a francia, valamint nem ismeri el a kisebbségeket. Az alkotmánytanácsi döntés az elmúlt 15 évben nem akadályozta meg a médiát és az oktatási rendszert a charta és a regionális nyelvek (baszk, breton, elzászi, katalán, korzikai, kreol) népszerűsítésében, amit helyi szinteken az önkormányzatok is támogatnak. A charta elfogadása ehhez nyújthat törvényes alapot. A törvényjavaslat szerint az alkotmány kiegészülne egy olyan passzussal, amely szerint a parlament "ratifikálhatja a chartát", valamint egy nyilatkozattal, amely figyelembe veszi az alkotmánytanács ellenvetéseit. Ez a nyilatkozat megerősítené, hogy a francia nyelv használata minden olyan jogi személy számára kötelező, amely KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-01-29. 14
