Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. január - Civitas Europica Centralis
2014-01-03
közösség található, ami 40 millió embert jelent, de egy-egy nemzeti közösség érvényesülése jobbára attól függ, hogy mit harcolt ki magának a saját országában. Így aztán léteznek autonómiában élő erős, gyarapodó közösségek és beolvadt vagy beolvasztott, anyanyelvüket elvesztő népcsoportok. Az Európai Unió, miközben a csatlakozni kívánó államoktól elvárja a kisebbségek védelmét és tiszteletét, a tagországoktól már nem kér számon semmit. Tehát amikor az államok taggá válnak, már szinte nincs semmilyen uniós jogi erő nemzetiségi politikájuk befolyásolására és az Európai Bizottság egyelőre el is zárkózik az őshonos kisebbségi normarendszer kialakítása elől. Ilyenek voltak 2013-ban a visszautasított polgári kezdeményezések. De mégis áttörhető a látszatközönyösség és érzéketlenség fala. Ezt vallják azok a kárpát-medencei európai parlamenti képviselők, akik magyar nemzetpolitikában gondolkoznak és szövetségeseket találva a nemzeti kisebbségi jogokat az Európai parlament napirendjén tartják (MTI/Kossuth/Felvidék.ma/TiszaNews) ➲ ➲A palagáz okozza az amerikai külpolitikai fordulatot – A fiatalok nagymértékű munkanélküliségét tartja Európa egyik legnagyobb problémájának a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója. Tálas Péter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: hiába küzdötte le több európai állam is a 2008-ban kezdődött pénzügyi válságot, ez idő alatt nem bővült érdemben a munkaerőpiac. Hozzátette: Európában továbbra is a szociális kérdések határozzák majd meg az országok belpolitikáját (InfoRádió) Vélemény, publicisztika, interjú, blog Vélemény, publicisztika, interjú, blog ➲ ➲A Kúria jogegységi határozatáról – „Az 1929-es válság a többi között arra a felismerésre vezetett, hogy a pénzügyi kockázatok nem egyneműek, dinamikájuk, tulajdonságaik eltérnek egymástól, ezért arra kell törekedni, hogy egy adott pénzügyi eszköz csak egyféle kockázatot tartalmazzon. A kockázatok összekeveréséből fakadó katasztrófának iskolapéldája a devizaalapú kölcsön, amely a kölcsönt és a határidős devizaügyletet ötvözi. A két, egymástól teljesen eltérő jellegű ügylet összeboronálása egyszerre teszi lehetetlenné a kölcsönhöz fűződő hitelkockázat felmérését – hiszen nem lehet tudni, hogy az árfolyam változása miatt az adós mennyivel fog tartozni, azaz a törlesztés jövedelmének mekkora hányadát fogja igényelni – és a kölcsön hosszú futamidejével a beépített árfolyamkockázat lezárását. Egy öt-, tizenöt vagy húszéves futamidejű devizakockázatot nem lehet lezárni. A devizaalapú hitel vagy kölcsön tehát egy kezelhetetlen kockázat megtestesítője. Nem is érthető, hogy a bankok hogyan tettek eleget a hitelintézeti törvény 78. § (1) cikkének, miszerint „A hitelintézetnek… meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétéről”. A Kúria határozata erre a kérdésre nem ad választ. Fontos kiemelni, hogy a kezelhetetlen kockázat nemcsak a devizaalapú adósokat, hanem az egész nemzetgazdaságot destabilizálta. A monetáris politika beszorult egy egyébként ésszerűtlen kamatpolitikába, amelynek egyedüli funkciója – az inflációra való hivatkozás ellenére – a devizaalapú hitelek bedőlését elkerülő árfolyam fenntartása volt. Azok a vállalkozások, amelyek devizaalapú kölcsönt vettek fel, nem tudtak további hitelhez jutni, hiszen hitelbíró képességük kiszámíthatatlanná vált, a devizaalapú kölcsönök bedőlését elkerülő kamatpolitika pedig kitermelhetetlen szintre emelte a forintkamatokat. A bankok hitelezőképessége befagyott, mert a betét/hitel-mutatójuk a devizaalapú hitelezés iránti szenvedély és az árfolyam alakulásának befolyása alá került. Bár a politika és a közbeszéd a megszorítások okát egyértelműen a költségvetés krónikus hiányának tulajdonítja, a devizaalapú hitelek káros makrogazdasági hatásának elmaradt felismerését mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy a Kúria a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítására hivatott hitelintézeti törvényt figyelembe se vette…” Róna Péter (Nsz) KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-01-03. 7
