Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. január - Civitas Europica Centralis
2014-01-22
Magyarország barátai - Beszélgetés a külföldi Magyarország-képről Budapest, 2014. január 20., hétfő (MTI) - Magyarország megítélése külföldön ma rosszabb annál, mint amire az ország rászolgál, ez a tendencia azonban megfordítható - állapították meg a Magyarország Barátai Alapítvány hétfői budapesti konferenciáján rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Magyarország külső képe 3,5-4 éve kifejezetten rossz, a nyugati sajtó zöme ellenségesen, sokszor igazságtalanul ír az országról, és ez lecsapódik a közvéleményben is - mondta Oplatka András történész a konferencián. Roska Tamás akadémikus, Széchenyi-díjas villamosmérnök ugyanakkor arról szólt, hogy a nemzetközi tudományos életben nem él negatív Magyarország-kép, és egykori doktoranduszai is szinte kivétel nélkül hazatértek külföldi ösztöndíjaik után. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint a két megállapítás egyszerre igaz: általánosan rossz a "Magyarország-brand", de a mindennapi kapcsolatok szintjén, a kulturális, tudományos vagy üzleti életben ennek nincs nyoma. Két hete zárt például a Szépművészeti Allegro barbaro című kiállítása a párizsi Musée d'Orsay-ben ahol 160 ezren voltak kíváncsiak a magyar modernizmus művészetére - hozott példát. Oplatka András úgy vélte, a magyar kormány az utóbbi három évben "nagyon ritkán és nem elégségesen indokolta meg azt, amit tesz": mind a kommunikációja, mind az időzítése igen rossz volt például a médiatörvénynek, amelyet éppen Magyarország soros EU-elnöksége előtt fogadott el az Országgyűlés. A magyar kormány általában csak utólag reagál a rossz külföldi politikai és sajtóvisszhangokra, ez pedig nem hatékony kommunikációs stratégia - jegyezte meg a történész, amire válaszul a beszélgetést moderáló Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, egykori kormányszóvivő emlékeztetett: a gazdasági világválság idején nehezebb sikeres kormánykommunikációt folytatni a nemzetközi színtéren. Baán László kiemelte: a kommunikációs küzdelem nemcsak racionális érvek, hanem nyelvpolitikai téren is zajlik, ezt valóban bonyolulttá teszi a válság. Európának új utat kell találnia, és ez a magyar miniszterelnök ambíciója is, de kis országként különösen nehéz ezt a küzdelmet megvívni - fűzte hozzá. Oplatka András ugyanakkor figyelmeztetett: nem szabad lebecsülni a gazdaságilag és kulturálisan is hatalmas erőt képviselő Nyugat-Európát, és hiba megideologizálni a gazdasági szükségszerűségből született lépéseket is. "Magyarország a szabadságharcait az utolsó 400 évben elvesztette" - jegyezte meg. Hozzátette azonban: nemcsak belső hibák vannak, és nemcsak a kormányoldalon, hanem az ellenzéki térfélen és a nyugati sajtóstruktúrában is. "Nem kéne kivinni az ország szennyesét nyugatra, egyik oldalon sem" - hívta fel a figyelmet. Baán László szerint Budapest fejlesztésénél követni kell a kiegyezéskori magyar elit látásmódját, és most is mindenből a világszínvonalat kell megcélozni, erre több közelmúltbeli és tervezett kulturális beruházás is reményt ad. A "Magyarország-brand" nem jó, de a mai kommunikációs közegben ezen nagyon gyorsan lehet változtatni, ott van többek között Szlovákia vagy a balti államok példája - összegzett a Szépművészeti főigazgatója. vissza vissza A szerbiai politikusok többsége örül az uniós tárgyalások megkezdésének Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2014. január 21., kedd (MTI) - A szerbiai politikusok többsége pozitívnak értékeli, hogy kedden hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Szerbia és az Európai Unió között. Tomislav Nikolic szerb elnök a Twitteren tette közzé véleményét. Szerinte Szerbia történelmével és áldozataival kiérdemelte, hogy Európa részének tekintsék. "Ma pedig éppen ez történt" - fogalmazott Nikolic. Hozzátette: "ez a mai nap akkor lesz emlékezetes, ha úgy használjuk ki, ahogyan kell". Nebojsa Stefanovic, a szerb parlament házelnöke is üdvözölte a tárgyalások megkezdését. Újságíróknak azt mondta, a képviselőház továbbra is megtesz mindent az ország európai integrációjának serkentése érdekében. Reményét fejezte ki, hogy mindenki, aki "jót akar az országnak" teljes mellbedobással dolgozik majd azon, hogy Szerbia 2020-ra az EU teljes jogú tagjává váljon. Hangsúlyozta azt is, hogy a csatlakozási folyamat az ország gazdasága szempontjából igen jelentős, és arra kell használni, hogy a lehívható pénzügyi alapokból megerősítsék a szerb gazdaságot. A politikai pártok vezetőinek többsége örömét fejezte ki a Belgrád és Brüsszel közötti kedden megkezdődött tárgyalásokkal kapcsolatban. A jobboldali Szerbiai Demokrata Párt (DSS) azonban úgy véli, népszavazást kell kiírni a témában, hogy a szerbiai lakosok maguk dönthessék el, akarnak-e az Európai Unió tagjaivá válni. Vojislav KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-01-22. 13
