Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. január - Civitas Europica Centralis
2014-01-21
Mintegy félórás beszédében a kormányfő utalt arra, hogy Áder János köztársasági elnök április 6-ára kiírta a parlamenti választást. Ezért nehéz "hűvös tárgyilagossággal" beszélni az ország helyzetéről, mégis törekedni kell rá, mert a Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának résztvevői nem propagandisták, hanem az országban történtek mozgatórugói iránt érdeklődők - mondta. Ezt kifejtve felidézte a 2008-as - a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló - népszavazást. Sokak szerint ugyanis a mostani politikai kurzus nem 2010-ben, hanem akkor, 2008-ban kezdődött, amikor a referendummal egy nagy összefogás jött létre, amely a 2010-es országgyűlési választáson is fennmaradt, és kétharmados többséghez jutott a mostani kormányoldal - jelentette ki. A kormányfő értékelése szerint ez jól mutatja, milyen "elementáris népi igény" volt az országban az erős, jó politikai vezetés és a külföldi segítség helyett a belső erővel megszervezett válságkezelés iránt. Az eredmények meg is mutatkoztak: a 2010-es összefogással az ország legyőzte az évszázad árvizét, a kormány beindította a gazdaságot, amely ma már bővül, négymilliónál is többen dolgoznak, az inflációt pedig "mikroszkóppal kell keresni", anélkül, hogy fennállna a defláció veszélye - sorolta Orbán Viktor, majd a munkavállalással kapcsolatban hozzátette: célkitűzésük az Egyesült Államokéhoz hasonló, 70 százalék feletti aktivitási, foglalkoztatási arány. Kitért kormánya nemzetpolitikájára is, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy a diaszpórában, azaz a Kárpát-medencén kívül mintegy 2,6 millió magyar él, akikkel egy jól működő hálózatot kellene létrehozni, így ugyanis értelmet nyerhetne a "világnemzet" kifejezés is. A Magyarország Barátai Alapítványnak éppen ez az egyik legfőbb feladata, hogy "ezeket az utakat járhatóvá tegye" - mondta. A miniszterelnök szólt arról is, hogy mára egy új, négy alappillérben megfogalmazható közmegegyezés alakult ki a magyar társadalomban és a politikai szereplők között. Közmegegyezés van abban, hogy a munkaképes korú emberek munkából, ne pedig segélyből éljenek. Abban is, hogy aki adósságra alapozza életét, az nem lehet szabad. Abban szintén, hogy a gyermekvállalást és a családokat minden lehetséges, ésszerű módon támogatni kell. A negyedik pillér pedig úgy szól, hogy a határon túl élő magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjai - emelte ki. A Magyarország Barátai Alapítvány célja, hogy a világban élő magyarságot tájékoztassa, és világszerte bevonja az embereket a magyarok által végzett sikeres társadalmi, kulturális, gazdasági és tudományos tevékenységekbe. Vizi E. Szilveszter, az alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a hétfői konferencián azt mondta, a rendezvényre több mint húsz országból mintegy nyolcvanan jöttek el, hogy segítsék Magyarországot. A konferencia idején, kora este mintegy kéttucatnyian - köztük Pál Tibor MSZP-s országgyűlési képviselő kereplőkkel és táblákkal tiltakoztak a paksi atomerőmű tervezett bővítése ellen a tanácskozás helyszíne, a IX. kerületi Budapest Music Center előtt. vissza vissza Nemzetpolitikai államtitkárság: a kisebbségi jogok durva szűkítése a szerb alkotmánybírósági döntés Budapest, 2014. január 20., hétfő (MTI) - A nemzetpolitikai államtitkárság a kisebbségi jogok durva szűkítéseként értékelte hétfőn a szerbiai Alkotmánybíróság döntését, amellyel a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény két törvényszakaszát teljes egészében, további nyolc törvényszakaszát részben alkotmányellenesnek minősítette. Az államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: különösen megdöbbentő, hogy ez a döntés egy nappal azt követően került nyilvánosságra, hogy az Európai Parlament elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot, ami lehetővé tette az ország számára a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Kifejtették: fontos pozitív fejlemény, hogy az alkotmánybírósági határozat megerősíti a kisebbségi autonómia alapjait és a kisebbségek kollektív jogait, ugyanakkor aggasztó, hogy annak egyes tartalmi elemeit és a nemzeti tanácsok hatásköreit jelentősen szűkítheti. Aggodalomra ad okot, hogy a nemzeti tanácsok hatáskörének korlátozása a nemzeti identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú anyanyelvű oktatás és tájékoztatás területére koncentrálódik elsősorban. Értetlenül állnak a testület döntése előtt azért is, mert ez a kisebbségi jogok durva szűkítését jelenti, pedig a szerb alkotmány szerint az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető - tették hozzá. Sajnálatosnak tartják - folytatták -, hogy a testület az alkotmánnyal ellentétesnek nyilvánította a nemzeti tanácsok anyaországaik állami szerveivel való együttműködésének jogát, amely megítélésük szerint a nemzeti kisebbségek természetes joga, és amelyet a két ország között 2004-es kétoldalú kisebbségvédelmi megállapodás is rögzít. A magyar kormány bízik abban, hogy lehet megoldást találni a helyzetre, és hogy a Magyar Nemzeti Tanács, közhatalmi jogosítványaival élve, a vajdasági magyar közösség érdekében végzett közösségépítő munkáját zavartalanul folytatni tudja, és ezáltal a stratégiai programjai megvalósítása során elért eredményeket meg tudja KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-01-21. 15
