Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. január - Civitas Europica Centralis

2014-01-02

➲ ➲A zsidó Árpád fejedelem és a mélymagyarok – Interjú Komoróczy Géza történészprofesszorral – A magyar történetírás meglehetősen szűk keresztmetszetben tárgyalja a zsidók magyarországi történetét: a holokauszt tragédiája előtti időkből jellemzően jelentéktelen idegenekként vagy kapitalista gyárosokként tűnnek fel előttünk - miközben egy szerzetes feljegyzése szerint a magyarok már a 10. században szerettek azzal büszkélkedni, hogy a zsidóktól származnak. A zsidók története Magyarországon című kétkötetes gigantikus munkájában Komoróczy Géza professzor tudományos alapossággal vizsgálja a két nép közös történelmét – „…Mint történészt nagyon izgatott az, hogy a 18. század végéig szinte teljesen kihasználatlanok azok a forrásanyagok, amelyek a magyarországi zsidó történelemre vonatkoznak. A magyar történeti irodalom a kezdetet illetően a zsidókat többnyire jelentéktelen idegen elemként említi, majd a modernizáció idején leginkább, mint gyárosokról, a kapitalizmus hordozóiról esik róluk szó, ráadásul gazdasági szerepük tárgyalása a magyar gondolkodásban az antiszemitizmussal keveredik, és ezt is szerettem volna világosan tisztázni. Próbáltam kiaknázni a belső, zsidó, héber forrásokat. Meg akartam rajzolni a magyarországi zsidók szoros beágyazottságát az európai (askenázi) zsidók történelmébe. A holokauszt miatt talán természetesnek vehető, hogy a zsidók magyarországi történetében a 19-20. század túlsúlyos - magam is a vészkorszaknak szántam a legtöbb oldalt -, ám szerettem volna, ha ez a „hegy" nem takarja el a mögötte elterülő „dombokat" és „lapályokat". Merthogy a zsidók magyarországi története a 10. században kezdődik… Vitathatatlan, hogy a 19. század második felében, illetve a 20. század elején a zsidók meghatározó mértékben hozzájárultak Magyarország modernizálásához, a polgárosodáshoz, ráadásul velük „nem volt annyi baj", mint más nemzetiségekkel, hiszen a nemzeten belül képzelték el a jövőjüket. Ehhez képest az 1880-as években Istóczyék az antiszemitizmusra már pártot tudtak alapítani, majd Trianon után is a zsidók lettek a fő felelősök a tragédiáért. Mi lehet ennek a magyarázata? Ennek a jelenségnek a gyökere a politikai antiszemitizmusban keresendő, ami Németországból indult ki a középkori keresztény antiszemitizmus szekuláris változataként. Az alap már nem az volt, hogy a zsidók megölték Jézust, hanem hogy megrontják a nemzettestet … A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet több mint 700 egyéni elismerést adott ki magyar zsidómentőknek, de gondolja meg: 437 ezer zsidót vittek el vidékről csendőrök, rendőrök, honvédek, vasutasok, a közigazgatás és végső soron a lakosság asszisztenciája mellett. Amikor Horthy leállíttatta a deportálást, ez már befejezett tény volt. A zsidómentők többsége Budapesten tevékenykedett, és emellett az, hogy arányaiban a fővárosi zsidók közül többen menekültek meg, lényegében a külföldi akcióknak és a cionistáknak köszönhető, nem a magyar helytállásnak. Az egyházi vezetők már az első és a második zsidótörvénynél is dicstelen szerepet vállaltak: a felsőházi vitában mindhárom nagy egyház püspöke messze túlment azon, amit akár az igen szavazatok is megkívántak volna, hiszen kimondottan a zsidók, mint faj és mint vallási közösség ellen foglaltak állást. A harmadik zsidótörvénynél már megtört ez a generális zsidóellenesség, de a keresztény egyházak 1944 nyarán még a kikeresztelkedés lehetőségét is korlátozni próbálták, és a Szálasi-rezsim alatt is ­kivételektől, mint a szerzetesrendek, eltekintve - csak a kikeresztelkedett zsidók védelmében léptek fel …” (Hetek) ➲ ➲R ogán, rezsi, Rákosi – „Orbán Viktor és Rogán Antal meghirdette a harmadik „rezsicsökkentést”. Megalakult a Rogán vezette bizottság, amelynek Fónagy János államtitkár és Németh Szilárd csepeli polgármester, a Fidesz „rezsikomisszárja” a tagja. Rogán az Országgyűlés december 16-i ülésén, napirend előtti felszólalásában a következő, figyelemre méltó indoklást adta a harmadik rezsicsökkentésre: „Az elmúlt egy évben bekövetkezett csökkentés, a 20 százalékos villamosenergia- és gázárcsökkentés közel vitte az európai átlaghoz KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. •  +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net  2014-01-02. 15

Next

/
Thumbnails
Contents