Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. január - Civitas Europica Centralis
2014-01-09
Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2014. január 8., szerda (MTI) - Húsz évvel ezelőtt, 1994. január 8-án Révkomáromban zajlott a felvidéki magyarság érdekképviseletének legnagyobb összejövetele, amely azóta a "komáromi nagygyűlés" néven vált ismertté. A nagygyűlés apropóját az akkor folyamatban lévő közigazgatási-területi átszervezés és az adta, hogy akkoriban a magyar politikai érdekképviselet a magyarság és más etnikai csoportok jogállását erősítő törvényjavaslatai folyamatos elutasításba ütköztek a pozsonyi parlamentben. Az összejövetel résztvevői ezzel összefüggésben több fontos, a felvidéki magyar közösség jövőjével kapcsolatos kérdést kívántak megválaszolni. A helyi sportcsarnokban rendezett összejövetelen a felvidéki magyarság érdekképviseleti szervezeteinek túlnyomó része képviseltette magát. A mintegy három és fél ezer résztvevő között ott volt az akkori pozsonyi törvényhozás összes magyar képviselője, valamint a felvidéki magyarság önkormányzati képviselőinek és polgármestereinek mintegy kétharmada. Az összejövetel központi témái a magyar közösség alkotmányos jogállásának állapota és a közigazgatási-területi átszervezés addig ismert tervezetei voltak. A nagygyűlés egyik fő szervezője az Együttélés politikai mozgalom akkori elnökeként Duray Miklós volt. "Leszögeztük, hogy a közigazgatási átrendezéssel egy olyan helyzetet kell teremteni, amelyben létre lehet hozni egy kulturális autonómiát, azaz egy személyelvű autonómiát" - mondta az összejövetelre emlékezve Duray Miklós. Hozzátette: a felmerült célkitűzések között az is elhangzott, hogy úgy kell meghatározni a közigazgatási területeket, hogy azokban éljen a magyarok 95 százaléka, s azok sajátos jogállással rendelkezzenek. Berényi József a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerint az összejövetel az akkor egy éve létező Szlovákiában nagy jelentőséggel bírt, főként amiatt, hogy a nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás őshonos közösségként határozta meg a Szlovákiában élő magyarságot, közben kimondta az állam keretei közötti önrendelkezés igényét. "Tény, hogy a találkozón elfogadott állásfoglalásból kevés célkitűzés valósult meg az elmúlt húsz évben. A résztvevők lelkesedése nem vált valós közakarattá" - írta az MKP elnöke az évforduló kapcsán kiadott állásfoglalásában. Rámutatott: az, hogy az elmúlt húsz évben több mint 110 ezerrel csökkent a magyar közösség létszáma a Felvidéken, elsősorban annak tudható be, hogy a magyarok lakta régióban nincs sajátos jogállású közigazgatási terület, illetve a szlovákiai kisebbségek nem rendelkeznek az önkormányzatiság semmilyen formájával sem. Bugár Béla a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke, aki 1994-ben még a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) elnökeként vett részt a találkozón úgy vélte: a nagygyűlés célja az volt, hogy a szlovákiai magyarok és képviselőik elmondhassák mi az amit szeretnének Szlovákiában, s hogyan szeretnének magyarként Szlovákiában élni. "Én azt hiszem, hogy ezt a célt a nagygyűlés teljesítette, az egy más dolog, hogy ezután mi történt az egyes pártokon belül" - jegyezte meg Bugár Béla. A "komáromi nagygyűlés" résztvevői egy állásfoglalást is elfogadtak, ebben egyebek mellett az úgynevezett önkormányzati charta és a kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadtatását is előirányozták. Ezeket az elveket mindmáig nem sikerült a gyakorlatba átültetni. A "komáromi nagygyűlésről az évfordulón egy évtizede minden évben megemlékeznek. vissza vissza Odaítélték a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség díjait Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2014. január 8., szerda (MTI) - Odaítélték a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) által alapított életmű- és pályadíjakat - olvasható a VMMSZ közleményében, amelyet szerdán juttattak el az MTI belgrádi tudósítójához. Magyar Életfa díjjal ismerték el Boros György grafikusművész; Káich Katalin művelődéstörténész; Molnár József öntevékeny színész, rendező; valamint Ricz Péter régész munkásságát. A szövetség plakettjével jutalmazták a Q képzőművészeti csoportot, Raj Rozália és Nagy István népi textília- és viseletkutatót, Savelin Zellei Zsuzsanna és Savelin László néptáncoktatót, valamint Vas Brezovszki Tímea és Vas Endre néptánc- és népzeneoktatót. A VMMSZ aranyplakettjét Lajkó Félix hegedű- és citeraművésznek, a vajdasági magyar zenei kultúra nagykövetének ítélték oda. Az elismeréseket hagyományosan a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségén adják át. Az ünnepségre január 17-én, pénteken tartják. vissza vissza Külföldi sajtó Magyarországról - a Berliner Zeitung a holokauszt emlékévről KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-01-09. 15
