Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. december - Civitas Europica Centralis
2013-12-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europi ca Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131206 . 13 ? ? A megoldás: kirekesztés – „ Talán e századi történelmünk mélypontja volt a kett ő s állampolgárságról kilenc éve tartott népszavazás és a z azt megel ő z ő MSZP – SZDSZkampány. Határon innen és túl sokan máig képtelenek megérteni, hogyan lehetett politikai er ő , amely a magyar összetartozás ellen foglalt állást. A gy ű lölet azóta beérett magjai viszont most már f ő leg a balliberális oldalt mérgezik . Ha a látszólag érthetetlen és értelmezhetetlen lépés okait vizsgáljuk, szembeötlik a megújulás képességének teljes hiánya, a rövidlátás, illetve a kétségbeesett el ő remenekülésb ő l fakadó, irigységre és indulatokra épít ő politika …” P. Farkas Gergely (MNO) ? ? Lovas István elmondta véleményét – A Magyar Nemzet újságírója az ukrán eseményekr ő l adott interjút, ami még az USAban is visszhangot keltett. A minap Moszkvából, az Oroszország hangja angol nyelv ű szerkeszt ő ségéb ő l felhívták a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítóját, Lovas Istvánt , aki m ű sorainkban is gyakorta szerepel. Tették mindezt azért, mert kíváncsiak voltak egy magyar újságíró álláspontjára az Ukrajnában kialak ult helyzettel kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy a brüsszeli adminisztráció rendre a kormányellenes tüntet ő k pártját fogja és rend ő rterrort emleget (MNO) ? ? Mondd, te kit választanál? – „ Napok óta Ukrajnára figyel a világ, s ha a nyugatiamerikai világsajtót olvassuk, az a benyomás alakulhat ki bennünk, hogy Kijev utcáin összecsapott a Jó és a Rossz, elkeseredett harcot vív a Múlt és a Jöv ő . Az orosz m édiából inkább valamiféle nyugati összeesküvés képe rajzolódik ki, külföldi ügynökök által kiprovokált államcsíny, er ő ltetett európai gyarmatosítási kísérlet meg hasonlók. Ez utóbbitól most tekintsünk el, Európai uniós polgárokként koncentráljunk a saját h ázunk tájára. Els ő sorban a média és a hivatalos politikai nyilatkozatok közötti különbség szúrhat szemet. A sajtó forradalomról, forradalmi hangulatról beszél, arról, hogy a kijevi hatalom nem veszi/nem vette figyelembe a nép, az ország lakóinak akaratát, amikor leállította a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás el ő készületeit és végül nem írta alá Vilniusban az egyezményt az Európai Unióval. Csakhogy a valóság ennél jóval árnyaltabb, még akkor is, ha eltekintünk Ukrajna katasztrofális gazdasági hel yzetét ő l, a gazdasági kényszert ő l, amely bizony sokat nyomott a latban a döntés meghozatalakor. Bár az utóbbi id ő ben valóban emelkedett az integráci ó t támogatók száma, tényleges, érezhet ő többségbe sohasem került. A lakosság ebben a kérdésben is ugyanolyan megosztott, mint amilyennek a pártpolitikai opciók is mutatják minden egyes választás alkalmával. Épp kilenc évvel ezel ő tt, a narancsos forradalom is azért tört ki, mert az elnökválasztást minimális el ő nnyel a jelenleg is köztársasági elnökként m ű köd ő Vik tor Janukovics nyerte. Az ellenzék szerint csalással. A forradalom eredményeként megismételt voksoláson már Juscsenko diadalmaskodott, ugyanolyan hajszálnyi el ő nnyel, mint vetélytársa els ő alkalommal. A vörös klánok helyett a narancsos oligarchák vették át a tényleges hatalmat, gyorsan bebizonyosodott, hogy Timosenko sem Hófehérke, s az ígért Kánaán helyett a pokol szabadult az országra a politikai instabilitás é s a gazdasági káosz formájában …” Gál Mária (Maszol.ro) ? ? Ukrajna és a civilizációk összecsapása – „ A most zajló ukrajnai események paradox módon fontosabbak Európa jöv ő jének szempontjából mint az EUs országok aktuális belügyei. Ukrajnában ugy anis Európa küls ő határának meghúzása zajlik: a két f ő kérdés az, hogy Ukrajna körül melyik irányban (keleten és északon, vagy pedig nyugaton és délen) és milyen vastagon húzzák majd meg az új geopolitikai körvonalakat. Az, hogy az EU és Európa szinonímákk á válnak, egyszerre rejt el ő nyöket és hátrányokat. El ő nyökr ő l f ő leg abból a szempontból beszélhetünk, hogy az európaiság, mint olyan, értékes és értelmezhet ő tartalom a kontinens lakosainak nagy része számára. Olyan fogalom, amit nem kell magyarázni – ami persze nem azt
