Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. december - Civitas Europica Centralis
2013-12-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Eu ropica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131204 . 16 Az MTIhez eljuttatott összegzés szerint a konferencia el ő adói a kisebbségi közösségek m ű ködésének sajátosságait tekintik át az utóbbi húsz év kutatásaira építve. A kisebbségeket önmaguk gazdaságitársadalmikulturális valóságában, nem pedig "a szimbolikusan rárakott, politikailag kiüresített összefüggésekben kívánják tárgyalni" - jelezték. Bárdi Nándor el ő adásában az utóbbi két évtized legfontosabb társadalomtörténeti folyamatairól beszél majd, így a népességfogyatkozásról, a tömbösödésr ő l, a társadalmi pozíciók átalakulásáról, a többes köt ő dések megnövekedett szer epér ő l, a közös magyar médiatér és fogyasztás létrejöttér ő l. Liszka József a szlovákiai magyarok populáris kultúrájának változását tekinti át a (cseh)szlovákiai, magyarországi és egyéb minták hatására. Csernicskó István többi között arról szól majd , hogy az els ő világháború után meginduló nyelvi folyamatok következménye a magyar nyelvnek a - kisebbségi státusából fakadó - visszaszorulása, a feler ő söd ő államnyelvi hatás a nyelv és a nyelvi kompetencia szintjén, valamint a regionális nyelvi központok fokozatos kialakulása. Erre a helyzetre adott nyelvtudományi válasz a nyelvi tervezés és a határtalanítás programja, amelynek országonkénti eredményeit összegzi az el ő adó. A mai magyarországi nemzetiesítést, a kulturális örökség új értelmezését az etn ográfiában Ilyés Zoltán vizsgálja. Ugyanebben a blokkban Tátrai Patrik pedig a magyar társadalomföldrajz új eredményeit, a nemzeti/etnikai jelenségekkel kapcsolatos kutatásokat mutatja be. Papp Z. Attila a "határon túliság" konstrukciójáról beszél maj d az 1989 utáni empirikus szociológiai kutatásokban, a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeit összefoglalva. Kiss Tamás kolozsvári szociológus a romániai magyarság társadalomstatisztikai vizsgálata nyomán a romániai társadalmi rétegz ő dési rendsz erben helyezi el a magyar közösséget. Nagy Pál történész a magyarországi cigányság történeti tagoltságát és annak változását vizsgálja meg. Kállai Ern ő volt kisebbségi ombudsman arról beszél, hogy "vannake cigányok Magyarországon, és ha nincsenek, kik azok". Szerinte ugyanis a mai Magyarországon a cigányság mint fogalom egy olyan csoportot jelöl, amelynek funkcionalitása a "vizsgálati terep" biztosításában, és a "b ű nbak" kijelölésében rejlik. Az el ő bbi meghatározás a tudományos kutatásokhoz kapcsol ódik, az utóbbi a politikai érdekérvényesítés és azonosuláselhatárolás egyik legfontosabb fogalma lett. Mindeközben a "cigányság" szó által sugallt egységes közösségr ő l soha nem lehetett beszélni, hiszen egészen más múlttal, nyelvi hagyományokkal, szokásr endszerrel és befutott társadalmi integrációs úttal rendelkez ő , különálló és egymástól is elkülönül ő csoportok élték életüket a magyar társadalomban. A konferencia végén átadják a Bacher Vilmosemlékérmet. Ebb ő l az alkalomból Komoróczy Géza Mit kíván( t) a magyar nemzet a zsidóktól? címmel tart el ő adást, majd a Zsidók Kárpátalján cím ű kötet vetítéssel egybekötött bemutatója és beszélgetés zárja a rendezvényt. (Részletes program: http://www.mtaki.hu ) v v i i s s s s z z a a Koszovói elnök: a szerb települések közösségének megalakítása nem jelent egyben autonómiát Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád/Pristina, 2013. december 3., kedd (MTI) - A koszovói szerb települések közössége a helyi törvények szerint tevékenykedik majd, és nem jelent autonómiát az ott él ő szerbek számára, hanem a települések közötti együttm ű ködést szabályozza - nyilatkozott Atifete Jahjaga koszovói elnök a pristinai köztelevízió 2es, szerb nyelv ű csatornáján ak. Az interjúban - amelynek szövegét a Politika cím ű szerb napilap közölt kedden - a koszovói elnök kifejtette, hogy a Pristina és Belgrád között áprilisban született megállapodás értelmében létre kell hozni a koszovói szerb települések közösségét, d e ezt "a koszovói alkotmánnyal és a hatályos törvényekkel összhangban végzik majd". Hozzátette: "ez nem politikaiterületi autonómia, és nem a hatalom valamilyen második vagy harmadik szintje, hanem a települések közötti együttm ű ködés, amit az alkotmány és a törvény is el ő lrejelez". Szerinte a helyhatósági választások a szerbek integrációja szempontjából voltak jelent ő sek. Kiemelte, hogy a brüsszeli megállapodás a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat normalizálását, az alkotmányosság és a törvényesség t iszteletben tartását és a "törvénytelen intézmények felszámolását" célozta meg. Szerinte a szerb települések közössége a gazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a környezetvédelem és az infrastruktúra kiépítésének területén tevékenykedik majd.
