Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. december - Civitas Europica Centralis
2013-12-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131214 . 17 Marosvásárhely iskolahálózata és etnikai térszerkezete összevetésének eredményeit. Megállapította: az utóbbi két város esetében összhangban van az iskolahálózat a magyar lakosság városon belüli területi megoszlásával. Kolozsváron ará nytalanság tapasztalható amiatt, hogy a lakótelepeken magyar iskol á k vagy egyáltalán nem léteznek, vagy csak korlátozott mértékben m ű ködnek. Veres Valér szociológus, a BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója a kolozsvári és a Kolozs megyei közoktatá si helyzetr ő l szólva kijelentette: a középiskolai képzésbe való á tlépéskor a kolozsvári magyar iskolahálózat évente egy osztálynyi magyar gyereket veszít, a Kolozs megyei pedig kétosztálynyit annak következtében, hogy ennyi gyerek folytatja román nyelven t anulmányait. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási f ő titkárhelyettese szerint a románul tanuló magyar gyerekek aránya az óvodában és az elemi iskolában 17, illetve 15 százalék, de ez az arány kés ő bb fokozatosan n ő , így a középiskolában már a gyerekek 24 szá zaléka tanul románul. A szakoktatásban a magyar gyerekek 44 sz á zaléka tanul a többség nyelvén, de ez az arány 64 százalékos, ha a statisztikai eredményekben eltekintenek a székelyföldi Hargita és Kovászna megye adataitól. Vetési László szórványkutató kis magyar közösségi hálózatok létrehozását szorgalmazta, illetve az egyház és a civil szféra együttm ű ködését a nagyvárosi szórvány helyzetének javítása érdekében Székely István Gerg ő , a kisebbségi kutatóintézet munkatársa a szórvány etnikai választási mobi lizálásáról beszélt. Kijelentette: a román családtaggal rendelkez ő romániai magyarok kevésbé szavaznak magyar pártokra, mint a román családtaggal nem rendelkez ő k. A vegyes házasságban él ő k is kisebb eséllyel szavaznak a magyar pártokra – tette hozzá. Me gállapította: a szórványban alacsonyabb az etnikai szavazásra való hajlandóság. Az is megfigyelhet ő , hogy az RMDSZ ellenzékének támogatottsága alacsonyabb a szórványban – tette hozzá. v v i i s s s s z z a a Kövér: Kós Károly helytállása pél daadó minden magyar nemzedék számára Budapest, 2013. december 13., péntek (MTI) - Kós Károly elkötelezett, tevékeny helytállása, embersége és magyarsága példaadó minden magyar nemzedék számára - mondta az Országgy ű lés elnöke az erdélyi származású építés z, író szobrának ünnepélyes avatásán pénteken a f ő város XII. kerületében. Kövér László ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Kós Károly az értékteremt ő erdélyi magyar h ű ség egyik legnagyszer ű bb jelképe egy olyan században, amikor sokan és sokszor voltak h ű tlenek Erdélyhez. Hozzátette: a német édesapa és francia származású édesanya házasságából született Kós Károlyt nem a származása, hanem a tudatosan vállalt sorsa tette magyarrá. Kövér László kitért az "állítólag boldog békeid ő k" korára, amikor Budape stb ő l kétségtelenül világváros épült, de ahogy Ady Endre fogalmazott, a magyarság eközben elveszítette önmagát a hazugságban. Kós Károly ezen hazugság ellen lázadt el ő ször ösztönösen, majd egyre tudatosabban, önmegvalósító m ű vészként, és erdélyi magyar köz össége iránt felel ő s emberként egyaránt - mutatott rá. Az Országgy ű lés elnöke kiemelte Kós Károly egyedi látásmódját, ami az építészet világában oly nagy rangot szerzett neki. A szecesszió magyar nemzeti irányzatát Kós Károly Erdély örökségével gazdagít otta - mondta. Kövér László szerint az erdélyi építész és társai újraértelmezték a szépség fogalmát, s az akkori lázadókból rövid id ő n belül elismert m ű vészek lettek. Sikeres lázadás lett az övék, nem elvettek a világból, hanem hozzátettek, nem rombolta k, hanem valami újat építettek, új válaszokat kerestek és találtak - fejtette ki. Az Országgy ű lés elnöke felidézte, hogy "az I. világháború, Trianon és Erdély idegen hatalom alá szakadása" Kós Károlyt is válaszút elé állította, "menni vagy maradni, karri er vagy közösség". Az építész a határok lezárása el ő tt hazament Erdélybe, "az öv é i melletti kitartást választotta" - mutatott rá, hozzátéve: sorsa a trianoni csapástól megbénult erdélyi magyar világ felélesztésére rendelte. Kövér László idézte az építés z, író Kiáltó szó címmel, 1921ben megjelent röpiratát, amelyben az erdélyi magyar megmaradás parancsát hirdette meg. Hozzátette: vannak, akik kiáltó szavát egy olyan transzszilvanizmus alapvetéseként akarják értelmezni, amelynek célja és hatása, hogy elvá lassza az erdélyi magyart a többi magyartól. (A transzszilvanizmus politikai ideológia, amely az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését határozta meg célként, 1918 el ő tt a magyar államkereteken belül, 1918 után Romániában.) Voltak és ma is vannak ennek a transzszilvanizmusnak olyan politikai haszonélvez ő i, akik abban érdekeltek, hogy az erdélyi magyarokat elkülönítsék a többi magyartól, mert úgy könnyebben uralkodhatnak felettük, könnyebben élhetnek vissza bizalmukkal, csaphatják be ő ket - fejtette ki Kö vér László, aki szerint ezek az álságos politikai transzszilvanisták a becsapott erdélyi magyarságnak azzal hízelegnek, hogy voltaképpen öntudatos transzszilvánok, vagy azzá kell válniuk.
