Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. december - Civitas Europica Centralis
2013-12-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6 164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131210 . 17 utazhat Magyarországra, hogy beszámoljon arról, a munkavállalók, munkaadók é s civil sz féra hogyan látja ezeket a folyamatokat. Henri Malosse a miniszter elmondása szerint a magyar ügyek megítélésével kapcsolatban biztosította ő t arról, hogy elismeri és maximálisan támogatja azt, ahogyan a kormány a saját erejéb ő l igyekszik "egy cs ő d szé lére került országot rendbe rakni". "Ezt egyetlen egy országban sem fogja szégyellni elmondani" - számolt be Balog Zoltán Henri Malosseszal folytatott tárgyalásairól. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke nyilatkozatban üdvözölte, hogy mind a 28 uniós ország képvisel ő je csatlakozott a romák élethelyzetének javítását célzó kötelezettségvállalásokhoz. "A romaintegráció kulcsa most már a tagállamoknál van, és fontos, hogy a szavakat tettek kövessék. Nem f ogunk habozni, hogy emlékeztessük az EUországokat vállalt kötelezettségeikre, és biztosítsuk azt, hogy e kötelezettségeiknek eleget is tegyenek" - hangsúlyozta Reding. Andor László, a foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdésekért, valamint a társada lmi befogadásért felel ő s magyar EUbiztos kiemelte: a tagállamoknak a 2014 és 2020 közötti uniós középtávú költségvetési id ő szakban a roma közösségek megsegítésére rendelkezésre álló, jelent ő s uniós támogatási pénzeket saját nemzeti hozzájárulással kell ki egészíteniük, és minden szinten meg kell mutatkoznia arra irányuló politikai szándékuknak, hogy biztosítsák a pénz célirányos, hatékony elköltését. Az ajánlások négy területre - az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátás és a lakhatás terüle tére - összpontosítanak. Útmutatásokat tartalmaznak a tagállamok számára ahhoz, hogy miként lehet megakadályozni a stratégiai célkit ű zések helyi szint ű ellehetetlenülését, illetve miként lehet összehangolni a jogegyenl ő ség érvényesítésére és a nyomor ellen i fellépésre irányuló politikai intézkedéseket. A tagállamoknak az Európai Szociális Alapból rendelkezésre álló pénzügyi források legkevesebb 20 százalékát kifejezetten a társadalmi befogadást szolgáló politika céljaira kell felhasználniuk. v v i i s s s s z z a a Emberi jogok napja - KüM: Magyarország külpolitikájának egyik alappillére az emberi jogok védelme Budapest, 2013. december 10., kedd (MTI) - Magyarország külpolitikájának egyik alappillére az emberi jogok és az alapvet ő szabads ágjogok, köztük a kisebbségi jogok érvényre juttatása - közölte a Külügyminisztérium az emberi jogok világnapja alkalmából az MTIvel. A tárcánál utaltak rá, hogy világszerte december 10én ünneplik az emberi jogok napját, arra emlékezve, hogy 65 évve l ezel ő tt ezen a napon fogadta el az ENSZ Közgy ű lése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Különös aktualitást ad az idei világnapnak, hogy húsz évvel ezel ő tt hozták létre az ENSZ emberi jogi f ő biztosának posztját - írták. A f ő biztos mára meghatároz ó szerepet tölt be az egyetemes emberi jogok nemzetközi védelmében és tiszteletben tartásuk el ő mozdításában. A nyilatkozatban kiemelték: Magyarország külpolitikájának egyik alappillére az emberi jogok és az alapvet ő szabadságjogok, köztük a kisebbségi jogok érvényre juttatása, amit "határozottan és következetesen képvisel" mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi szervezetekben. Magyarország elkötelezetten támogatja az ENSZ, az Európai Unió, az Európa Tanács, továbbá más nemzetközi és regionál is szervezetek er ő feszítéseit - közölték. Hangsúlyozták: Magyarország kezdeményez ő szerepet vállal egyebek mellett az emberi jogok védelmez ő it ér ő jogsértések, valamint az ENSZszel együttm ű köd ő embereket ér ő megtorlások elleni küzdelemben, a nemzeti é s etnikai kisebbségek nemzetközi védelmében, valamint a fenntartható fejl ő dés emberi jogi szempontjainak fokozott figyelembevételében. A Külügyminisztérium a jöv ő ben is megrendezi a budapesti emberi jogi fórumot, amely 2008 óta minden évben lehet ő sége t ad a civil szféra, a tudományos élet és a kormányzatok képvisel ő inek, hogy az aktuális emberi jogi kérdésekr ő l eszmecserét folytassanak. Az ENSZ Közgy ű lése 1954ben nyilvánította december 10ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948ban ez en a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyila tkozatát a világ összes állama ratifikálta. v v i i s s s s z z a a