Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131121 . 17 Pozsony, 2013. október 20., szerda (MTI) - Megosztott a szlovákok felfogása a magyarok és a szlovákok közös történelmér ő l és annak több szer epl ő jér ő l egy felmérés szerint, amelynek eredményeit szerdán juttatták el az MTIhez. A Pozsonyi Magyar Intézet megbízásából a pozsonyi Focus közvéleménykutató ügynökség által még októberben készített, reprezentatív felmérésben részt vev ő ket egyebek között a szlovák történelmi tudatról és a szlovákoknak a történelmi Magyarországhoz val ó viszonyulásáról kérdezték. A válaszokból az is kiderült, hogy a szlovákok dönt ő többsége, több mint kétharmada számára a Felvidék kifejezés "nem mond semmit" vagyi s nem tudják annak jelentését meghatározni. Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója az MTInek elmondta, hogy azok a szlovákok viszont, akik értelmezni tudták a Felvidék kifejezést, f ő ként negatívan viszonyultak hozzá. A magyarok körében ug yanakkor a dönt ő többség (a megkérdezettek 85 százaléka) olyan konkrét meghatározást adott a Felvidékre, mint a történelmi Fels őMagyarország, vagy egyszer ű en a "saját hazám." Meglehet ő sen hasonló volt a "tót" kifejezés ismertsége a szlovák válaszadók körében, közel kétharmaduk ezt a szót lényegében nem ismeri, s csupán alig egyötödük azonosítja jelentését a szlovákkal. A megkérdezettek megközelít ő leg 8 százaléka úgy vélte, hogy a "tót" kifejezés a szlovákok sért ő megnevezése vagy sért ő jelentéstartalma van, például buta embert jelent. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak arra , hogy milyen megítélés alá esnek az egyes történelmi személyek és korszakok. A válaszokból kiderült: a magyarok és szlovákok közös történelmének egyes eseményei, például a tatárjárás vagy a mohácsi vész a szlovákok és a felvidéki magyarok körében is viszonylag jól ismertek és a felhozott példákban mindkét csoport megítélése negatív volt. Jelent ő s különbség mutatkozott azoknak a személyiségeknek a megítélésében, akiket a magyarok és a szlovákok saját történelmi nagyságaiknak tartanak. Ezt bizonyítja az is, hogy míg Szent Istvánt a felmérésben részt vev ő magyarok 52 százaléka tartotta pozitív személyiségnek a szlovákok esetében ez az arány csak 26 százalék volt. Csák M áté megítélése ezzel ellentétben pontosan fordított arányokat mutatott. Ő t a szlovákok fele és a felvidéki magyarok csupán 29 százaléka jelölte meg pozitív személyiségként. "Az eredmény nem meglep ő , hiszen Csák Máté kiskirályságát a szlovák történelmiirod almi hagyomány a szlovák Felföld regionális meger ő södésének korszakaként tartja számon" - mutatott rá Kollai István. A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy vajon mióta élnek magyarok a jelenlegi Szlovákia területén, és hogy mióta lehet szlovák nemz etr ő l beszélni. A válaszokból kiderült, hogy a szlovák közvélemény számára nem egyértelm ű tény a magyarok ő shonossága ezen a területen. Ezt mutatja az is, hogy a magyarok megjelenését a mai Szlovákia területén csupán a szlovákok alig több mint negyede teszi a honfoglalás korára vagy az el ő tti id ő re. Ezzel szemben 15 százalékuk úgy véli, a magyarok a török megszállás korában jelentek meg ezen a területen, további 25 százalékuk pedig még kés ő bbre, az OsztrákMagyar Monarchia korszakára, s ő t, további 7 szá zalékuk Trianon utánra teszi a magyarok megjelenését a mai Szlovákia területén. Megosztott a szlovák köztudat abban a kérdésben is, hogy mióta lehet szlovák nemzetr ő l beszélni. A válaszadók negyven százaléka ugyanis a morva, vagy még korábbi id ő kt ő l, a z els ő szláv törzsi fejedelemségekt ő l számítja a szlovák nemzet létezését, mintegy harmaduk viszont csak a modern nemzeti mozgalmak korszakától azaz a 19. századtól, vagy Csehszlovákia megalakulásától. v v i i s s s s z z a a Nemzeti Tanköny vkiadó: százmilliós tankönyvadomány erdélyi magyar tannyelv ű iskoláknak Budapest, 2013. november 20., szerda (MTI) - Mintegy százmillió forint érték ű tankönyvadományt juttat el erdélyi magyar tannyelv ű iskoláknak a Nemzeti Tankönyvkiadó (NTK). A 175 e zer kötetb ő l álló els ő szállítmányt szerdán indították el Budapestr ő l. Az adományozásról beszámoló eseményen kiosztott háttéranyag szerint a 130 raklapnyi tankönyvadomány olyan könyveket, munkafüzeteket és tanári segédleteket tartalmaz, amit az erdély i magyar tannyelv ű iskolákban tanárok és diákok ezrei használhatnak.
