Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131102 . 19 Kolozsvár/Nagyvárad, 2013. október 31., csütörtök (MTI) - A Székelyek nagy menetelése tapasztalatai alapján Bukarestben, majd Brüsszel ben tartana autonómiademonstrációkat T ő kés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján közzétett nyilatkozatában az év romániai eseményeként említette a vasárnap tartott menetelést. Hozzátette, a felvonulás "a székelyföldi és erdélyi magyarok azon hitér ő l tett tanúbizonyságot, hogy egyesült er ő vel ledönthetik az útjukban álló akadályokat, és megvalósíthatják Székelyföld területi autonómiáját". T ő kés László szerint a Székelyföld területi autonóm iájával együtt a Partium és más történelmi régiók önrendelkezésének, valamint Erdély regionális önkormányzatának a megvalósítását is célul kell kit ű zni "a többségi románsággal való megegyezés alapján". Az MTI kérdésére, hogy képesnek látjae bukaresti és brüsszeli megmozdulások megszervezésére az erdélyi magyarságot, T ő kés László a sajtótájékoztató után úgy vélekedett: "a nagy menetelés által visszatért a közösség önbizalma, és nem szabad hagyni, hogy a lendület megtörjön". Hozzátette azonban, hogy egye l ő re "a román kormány térfelén a labda". Meg kell várni a bukaresti kabinet és a román politikai osztály válaszát a menetelés kiáltványában is megfogalmazott párbeszédre való felhívásra. "Annak függvény é ben érdemes továbbmenni Bukarest és Brüsszel irányába , hogy milyen választ kapunk a kormánytól" - jegyezte meg. Az EMNT elnöke szolidaritását nyilvánította ki a verespataki bányanyitás ellen demonstrálókkal, és ebben a témában is székelyföldi tömegmegmozdulást helyezett kilátásba. T ő kés László nagy váradi sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy a közelmúltban az Európai Parlament (EP) emberi jogi bizottságának a tagjaként járt Szerbiában, ahol romániai magyarként a magyar és a román, illetve a román ajkú vlah kisebbség jogai é rt is szót emelt. Az EPképvisel ő megítélése szerint Szerbia EUcsatlakozásának a - várhatóan januárban elkezd ő d ő - tárgyalásai során lehet ő ség nyílik a kisebbségi, illetve a magyar érdekek fokozott érvényesítésére. v v i i s s s s z z a a Biró Zsolt: mélt ányolni kell a nyakkend ő s autonómiaharcot Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár/Marosvásárhely, 2013. október 31., csütörtök (MTI) - Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Biró Zsolt egy csütörtöki marosvásárhelyi sajtótájékoztatón k ijelentette, Bukarestnek méltányolnia kell a székelyek eddigi "nyakkend ő s autonómiaharcát". A politikus a sajtótájékoztató után az MTInek elmondta, ha ez a módszer nem vezet el oda, hogy a román kormánnyal elkezd ő djön a párbeszéd az autonómiáról, a s zékelyek készek akár radikálisabb eszközökhöz is nyúlni. E radikálisabb eszközök sorában a polgári engedetlenség eszközeit, Székelyföld határainak az esetleges lezárását említette az MPP elnöke. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy nem lesz szükség a radik ális megoldásokra. Biró Zsolt "egyértelm ű sikertörténetnek" nevezte a Székelyek nagy menetelését. "Október 27. után már nem lehet olyan az élet Romániában, mint volt el ő tte" - fogalmazott a politikus. Azt is megjegyezte, hogy pártja ugyanazon autonómia koncepció mellett állt ki, amelyik támogatására korábban helyi népszavazásokat kezdeményeztek önkormányzati képvisel ő i. Az MPP elnöke nyomatékosította, az autonómia kérdését semmiképpen nem lehet Románia belügyének tekinteni. "Nem kértünk többet a nag y menetelésen, csak azt, hogy Románia tartsa tiszteletben az általa elfogadott nemzetközi szerz ő déseket" - magyarázta a p á rtelnök. Biró Zsolt többek között a románmagyar alapszerz ő désnek arra a cikkelyére utalt, amelyben a felek vállalták, hogy tartózkodn ak az olyan intézkedésekt ő l, amelyek megváltoztatják a kisebbségek által lakott régiók lakosságának arányait. Említést tett ugyanakkor az 1918as Gyulafehérvári nyilatkozatban ígértekr ő l is. Az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyil atkozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejöv ő új román állam az együtt él ő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehet ő vé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képvisel ő ik által, és számarányuknak megfelel ő en az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak. v v i i s s s s z z a a Külügyminisztérium: Washington üdvözölte az ötödik alkotmánymódosítást
