Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-13
K ISEBBSÉ GI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131113 . 18 Az MTI kérdésére, hogy milyen jelöltlistát lehetne válogatottnak tekinteni, és azon melyi k hely illetné meg az MPPt, Biró Zsolt elmondta, olyan listára van szükség, amelyet valamennyi magyar szervezet a magáénak érezhet. Hozzátette, a jelöltlista összeállításával kapcsolatos gyakorlati kérdésekr ő l akkor tud majd többet mondani, ha elkezd ő dik a párbeszéd err ő l a romániai magyar pártok és szervezetek között. Biró Zsolt elmondta, a közelmúltban levélben fordult az RMDSZ elnökéhez, amelyben a párbeszéd elkezdését szorgalmazta. "Az a legfontosabb, hogy az érdemi párbeszéd elkezd ő djön. Ezt kért ük a levélben" - magyarázta Biró Zsolt. Hozzátette, az EMNPvel sem zárkóznak el a párbeszédt ő l, de els ő körben a legfontosabb romániai magyar politikai szervezetet, az RMDSZt keresték meg. v v i i s s s s z z a a Kisebbségkutató intézet: m ásfélszeresére n ő tt a magyarországi nemzetiségek létszáma Budapest, 2013. november 12., kedd (MTI) - Tíz év alatt csaknem másfélszeresére n ő tt a 13 magyarországi nemzetiség összlétszáma, 440 ezerr ő l 640 ezerre - ismertette a népszámlálási adatokat Tót h Ágnes kutató az Akadémia kisebbségkutató intézetében tartott el ő adásán kedden Budapesten. Egyes kis nemzetiségeknél, mint például a bolgár vagy örmény, még nagyobb arányú a növekedés, miközben a legnagyobb, az összes magyarországi nemzetiség felét k itev ő cigányság létszáma is mintegy másfélszeresére, 206 ezerr ő l 316 ezerre emelkedett - derült ki a 2001es és a 2011es népszámlálás adatainak egybevetéséb ő l a kutató szerint. Az arányok eltolódása részben azzal függ össze, hogy a magyarság létszáma évtizedek óta csökken, részben pedig azzal, hogy a korábbi népszámlálásoktól eltér ő en immár többféle nemzeti identitást is igyekeznek feltárni a kérd őí vek, így például, hogy a köt ő dés anyanyelvi vagy a családi, baráti körben beszélt nyelv használatához kap csolódik - mondta a szakember. A románság több mint kétszeresére növekedése jelent ő s mértékben a bevándorlás következménye, a mintegy 36 ezer hazai románból több mint 10 ezer román állampolgárságú. Az iskolázottságot tekintve elmondható, hogy a cig ányság körében csökken a 8 általánossal sem rendelkez ő k száma, és n ő a 8 általánost elvégz ő , valamint az érettségizettek és fels ő fokú végzettség ű ek aránya. Ugyanakkor a szakember hozzátette, hogy az indulóértékek nagyon alacsonyak, ezért a kedvez ő tlen arán yok a jelenlegi ütem ű javulás mellett még évtizedekig fennállhatnak. Vékás János kutató szerint a nemzetiségek növekv ő arányában megjelenik a disszimiláció - a többségi nemzett ő l megkülönböztetés - jelensége. Megfigyelhet ő , hogy azok körében is n ő tt a valamilyen értelemben nemzetiséginek tekinthet ő k száma, akik tíz éve még egyértelm ű en magyarnak vallották magukat. A szakember megjegyezte, mindennek hátterében meghúzódhat az is, hogy válságos helyzetekben megn ő az igény a gyökerekhez visszatérésre eg yéni és társadalmi szinten egyaránt. Vékás János megjegyezte, ha azt kérdezik t ő lük, mégis hányan vannak egyik vagy másik nemzetiségb ő l Magyarországon, akkor erre ő azt kérdezi milyen vonatkozásban és milyen mértékig. A kizárólagos, feketefehér kategó riák egy olyan hatalmi megközelítést jeleznek, amely számára az a fontos, "mekkora a nyája". A szakember szólt arról is, hogy nemzetközi összehasonlításban meglehet ő sen magasnak tekinthet ő a nemzetiségi kérdésekre a válaszadást megtagadók száma, 2011b en mintegy másfél millióan voltak. Vékás János a cigányság korfáját tragikusnak min ő sítette, mint mondta, alig vannak 50 évesnél id ő sebbek. Ez egyes afrikai népcsoportokra jellemz ő , és Európában katasztrofálisnak tekinthet ő . Ezt a megállapítást többen túlzónak tekintették az el ő adást követ ő szakmai vitában, ahol az is felvet ő dött, hogy a népszavazáson feltett kérdések jelent ő sen változtak az elmúlt évtizedekben, így nem biztos, hogy a statisztikai adatokból kiolvasható tendenciák valóságos társadalmi fo lyamatokat jeleznek. Kiss Tamás kolozsvári kutató szerint tudományos szempontból meglehet ő sen problematikusak a két népszámlálás összehasonlításából levont következtetések. A többes köt ő dés lehet, hogy "trendi, pc" - azaz politikailag korrekt , de kev és köze van a társadalmi valósághoz. A szakember kifogásolta, hogy "megcsappant az eltökéltség a lakosság egymást kizáró népcsoportok szerinti kategorizálása iránt", ami igaz, hogy bizonyos mértékig homogenizáló volt, ugyanakkor a valósághoz közelebbi képet adott a nemzetiségi viszonyokról. "Magyarország lényegében kulturálisan homogén" - szögezte le az erdélyi kutató a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kisebbségkutató Intézetében.
