Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-12
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131112 . 12 volt felszó laló, aki nem a nemzeti kormány, a „stabil kabinet” munkájának folytatásától várja a Kárpátmedencében él ő magyarság érdekérvényesít ő képességének növekedését. A magyarországi ellenzéki felszólalók sem második Orbánkormány általános nemzeti irányvonalát t ették kérdésessé, inkább a napi gyakorlathoz kapcsolódó kifogásaikat sorolták. A nemzeti integráció, a kett ő s állampolgárság – ezt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) is immár „szerzett jogként” aposztrofálta – és az autonómiatörekvések támogatása egyhangúnak mondható. A 2010. évi „fülkék forradalma” után a Máért XII. ülésének részvev ő i most a kárpátmedencei közvélekedés szintjén is meger ő sítették a nemzeti érdek els ő dlegességét. A történelmi VMDK, majd eszmei örököse a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) 19931997 között kialakult politikai alapvetésének f ő bb elemei, a határmódosítás nélküli politikai integráció, valamint a közjogi köteléket létesít ő kett ő s állampolgárság és az autonómiáért folytatott közös küzdelem, az eszmecsere során egybehangzó, a jöv ő re érvényes politikai igényként jelentek meg. Közös volt a felismerés is, hogy az emelked ő nemzet alapja a gazdaságilag er ő s, céltudatos, a jöv ő nek távlatokat nyitó Magyarország lehet. Hangot kapott a felismerés, hogy az autonómia ügyében a magyar kormány konkrét segítsége nélkül a kisebbségi magyar pártok nem tudnak egyr ő l a kett ő re jutni. Sajnos, a felszólalók többsége azt nem hangoztatta, hogy az elképzelések sokasága ellenére, egységes, legalább a politikai szervezetek túlnyomó többsége által képviselt autonómiamodellig egyik külhoni közösségben sem jutottak el. Ideje lenne – például a Nemzeti Együttm ű ködés Rendszerében (NER) – intézményesen sorra venni az eddigi eredményeket és lépni egyegy nemzetközileg is képviselhet ő modell felé. A konkrétumok irány ában haladva, a külhoni kett ő s állampolgárok, s politikai szervezeteik dicséretesnek mondható eddigi tevékenysége külön hangsúlyt kapott. Mint ahogy a tennivalók f ő bb csoportjai is …” Ágoston András (VMDP Hírlevél) ? ? Együtt az esélytelenekért – „ A politikai döntéshozókat inkább a középosztálybeliek érdeklik, hisz a leszakadó csoportok tagjai nem szoktak tömegesen választásokon részt venni , legfeljebb a kampányalamizsnákból csipegetnek …” Szűcs László (Erdélyi Riport) ? ? Mikor kezd ő dött a történelem? – Az els ő bécsi döntés emlékére a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett veszprémi konferencián Csáky Pál is előadást tartott – „ Az els ő bécsi döntésre való visszaemlékezésünk kapcsán egy régi történet jut eszembe, a múlt század nyolcvanas éveib ő l. Az irakiiráni háborúban történt, hogy – m odern id ő k ide vagy oda – bizonyos id ő szakokban kikapcsolták a villanyáramot, s olyankor dobosok dobolták ki a híreket. Jön a kisdobos és mondja: „Tudtára adatik mindenkinek, hogy h ő s csapataink tegnap megsemmisítettek 6 ellenséges páncélost, 3 ágyút, megö ltek 26 és elfogtak 34 ellenséges katonát!” Másnap: „Tudtára adatik mindenkinek, hogy h ő s csapataink kil ő ttek 3 ellenséges páncélost, megsemmisítettek 8 ágyút, lel ő ttek 3 repül ő gépet. Megöltek 32 ellenséges katonát és elfogtak 14et.” É s ez így megy továb b egész héten. Egyszer csak megkérdezi t ő le valaki: „Ide figyelj, kisdobos. Jó hallani, amit mondsz, de nekünk nincsenek veszteségeink?” A kisdobos megrántja a vállát: „ Persze, hogy vannak. Csak azokat a másik oldalon dobolják.” Vannak, akik azt mondják, hogy mi is így vagyunk a trianoni és a bécsi döntésekkel kapcsolatban. Ami öröm az egyik oldalon, fájdalom a másikon. É n azonban azt hiszem, hogy ez els ő sorban emotív megközelítés. Lehet ehhez a témához objektív módon is közeledni, s nem kell szégyenkeznün k az igazság kimondása miatt. Az els ő elem, amit érdemes szemügyre vennünk és kihangsúlyoznunk, az, hogy az els ő világháború utáni békerendszer megalkotásának alaphivatkozása a nemzetek önrendelkezési jogának a biztosítása volt. Nos,