Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131102 . 12 személyiség lett. A kultúra szintjén úgy fest, hogy az egyén határozza meg a társadalmat azáltal, hogy joga le tt saját maga fölött rendelkezni. Kialakultak a tömegdemokráciák. Az ebb ő l keletkez ő problémákra már nagyon korán, a XIX. század els ő felében filozófiai válasz született. Alexis de Tocqueville fogalmazta meg az egyik legfontosabbat; azt, hogy a demokráciát alapvet ő en jellemz ő egyenl ő ség és a szabadság egyensúlyának rendk í vüli sérülékenysége – mintegy önvédelemb ő l a szabadság terheivel szemben – könnyen a szabadság v égzetes korlátozásához vezethet …” Ungváry Rudolf (ÉS) ? ? A ZSARNOK SZABADSÁGVÁGYA – „ Közeledünk a valódi felszabadulás felé”, ezzel a beszédb ő l kivett mondattal mint címmel olvashatjuk Orbán Viktor október 23i beszédét a miniszterelnök honlapján. Orbán a maga tö rekvéseit ezúttal is szabadságtörekvésként, „a magyarok” szabadságtörekvéseként mutatja be a beszédben, s ekként tekinti azokat az ötvenhatos szabadságharc folytatásának. Tudjuk, hogy Orbán immár három és fél éves uralkodása a demokratikus jogállam lerombo lásáról szól. A demokratikus jogállam ugyanis a polgárok szabadságának rendszere, a jogállam garanciái a polgárok szabadságát védik a hatalmat gyakorlókkal, az államhatalmat kezükben tartókkal szemben. Ahol jogállam van, ott a polgár a szabad, a hatalom gy akorlója pedig nem az, az ő keze ezernyi módon meg van kötve. Évszázadok önkényuralmi rendszereinek tapasztalata késztette ilyen rendszerek felépítésére a közszabadság híveit Európában és ÉszakAmerikában. Orbán számára, aki „a magyarok” ügyét önmaga ügyév el, a „magyarok” érdekét önmaga törekvéseivel azonosítja, „a magyarok szabadsága” sem más, mint önmaga korlátozatlan hatalma …” Bauer Tamás (ÉS) ? ? „ Megérné közeledni egymá s felé ” – Interjú Zámborszki Ákossal , aki filmjében a magyarokról faggatta a határainkon túl él ő többségi nemzetek tagjait – Románia, Szerbia, Szlovákia: három állam, ahol jelent ő s magyar kisebbség él. Tagjaikkal az anyaország szoros kapcsolatot ápol. Arról azonban kevés híradás szól, mit gondolnak az országok magyarlakta területein él ő románok, sz erbek és szlovákok rólunk, magyarországi és nem magyarországi magyarokról. Vajon a bennük él ő kép valóban sztereotípiákból áll össze? Zámborszki Ákos háromrészes ismeretterjeszt ő filmje, amely a Médiatanács támogatásával készült el, meglep ő válaszokat ad a kérdésre. A rendez ő t a nehézségekr ő l, a tanulságokról és a film jöv ő jér ő l kérdeztük – „… nemzeteink így még egy lépéssel közelebb kerülnének egymáshoz. A valós ismeretek elengedhetetlenek az el őí téletek csökkentéséhez. Úgy tapasztaltam, hogy a magyarlakta területeken több a negatív vélemény, ahol viszont nincs magyar kisebbség, például Bukarestben vagy Belgrádban, ott nem tudnak mit kezdeni az indulatokkal és jobbára érdektelenség uralkodik a magyarokkal kapcsolatban, ugy anakkor gyakran nyitottabbak is …” ( http://mediatanacs.blog.hu ) ? ? Lehetséges szövetségeseink – „ Mindhárom erdélyi magyar párt tájékozódásában egyre fontosabb szerepet játszik az európai szövetségesek keresése. Az Európai Unión belüli potenciális partnerek érthet ő okokból felértékel ő dnek , a jogegyenl ő ségért folyó bels ő küzdelembe bevonható új dimenzió val gazdagítják azt …” B. Kovács András (Háromszék) Az alkotóról dióhéjban: Zámborszki Ákos vajdasági születésű tévés és filmes szakember, a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció és szociológ ia szakán végzett. Az MTVnél ismeretterjesztő és magazinműsorok szerkesztője. Rendezője többek között az Angi jelenti, az Öveges 33 és a Prizma című műsoroknak. Az Utolsó előadás című, saját forrásból elkészített 88 perces dokumentumfilmje kategóriájában elnyerte a 41. Magyar Filmszemle díját 2010ben. elnyerte a 41. Magyar Filmszemle díját 2010ben.
