Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. november - Civitas Europica Centralis
2013-11-08
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131108 . 15 ? ? Biznisz non est disputandum – „ Ha többszörösen jegelték, akkor is örmény genocídium volt, amit a törökök birodalmuk végnapjaiban kitelepítés címén m ű veltek, és ha ennek elismertetésére nézve nagy is az amerikaifrancia nyomás, egyel ő re jogi kötelez ő jelleg nélkül történik. Nem akarok c inikus lenni (írtam is annó dicsér ő sorokat ebben a témában), de mai eszemmel az az érzésem, hogy az örményeken kívül minden barátjuk nagyjából tesz a tömeges gyilkosságok történelmi tényére, a levonható morális, jogi és historikus tapasztalatokra. Szükség van valamilyen témapórázra, amellyel Örmény- és Törökország remélhet ő leg közelebb rántható, s ha nem, akkor a pszeudoeuropéer Ankara fegyelmezhet ő , vagy a HegyiKarabah Köztársaság ügyében minduntalan kiélesed ő örményazeri konfliktusok egy európaibb, puh ább, „civilizáltabb” hangvételszer ű séggel enyhíthet ő k. Ebb ő l a történelemmel, vérrel és posztszovjet újratöltött globálpolitikai kavarással felülfert ő zött kapcsolatrendszerb ő l, ha örmény lennék, én is ki akarnék lépni: valamerre, tartva a saját haszon szen tírását is. A szuverén döntésképesség meg ő rzését az Eur ó pával (a Nyugattal en général) és Oroszországgal való egyszerre bizniszelésben látták. Nem csodálom. Egészen pontosan arról volt szó, hogy az oroszok katonailag kellett hogy garantálják helyi és régió s nyugalmukat, az Uniónak pedig teljes gazdasági mellbedobással kellett támogatnia a fejl ő désüket …” Ady András (Maszol.ro) ? ? Értünk emelnek szót – „ Az erdélyi magyarságnak igazán ninc s miért véka alá rejtenie, hogy a mai magyar kormánykoalíció által kidolgozott új nemzetstratégiával alapvet ő en elégedett. Nem a tegnap, hanem legalább húsz, s ő t hetvenvalahány éve várja el az erdélyi nemzetrész, hogy elismerjék ebbeli min ő ségét, és hogy az ebb ő l fakadó kötelezettségeket az anyaország nyíltan vállalja és gyakorlatilag teljesítse …” B. Kovács András (Háromszék) ? ? Diplomáciai kihívás – „ Bár a román külügy bürokratikus okokkal magyarázta, hogy az új bukaresti magyar nagykövet kinevezésével kapcsolatos beleegyezést hónapokig halogatta, nehéz nem arra gondolni, hogy Bukarest nem véletlenül „kotlott” az ügyön. Románia vélhet ő en ezzel jelezte Budapestnek: sérelmezi, hogy Magyarorsz ág nyíltan felvállalta az erdélyi és partiumi magyar közösség autonómiatörekvéseinek a támogatását. Ami azt jelzi: a diplomatikus hangvétel ű nyilatkozatok ellenére a két kormány közötti viszony nem a legjobb. És bár a romániai magyaroknak és a románoknak, Magyarországnak és Romániának az lenne az érdeke, hogy a két ország viszonya jó legyen, fél ő , hogy a jelenlegi konjunktúra nem ennek kedvez. Jöv ő re ugyanis mindkét országban választási év lesz: Magyarországon országgy ű lési, Romániában pedig államf ő választá st tartanak az EPválasztások mellett. Márpedig azt már láthattuk, hogy a román kormány egyetlen olyan alkalmat sem hagy ki, amikor abban a színben tüntetheti fel magát, hogy felemeli a szavát a „túlzott” magyar igények ellen. Kampányid ő szakban pedig ez bi zonyára fokozódni fog, sem a PSD, sem a PNL nem fogja majd vissza magát, ha az adóemelések miatti áremelkedésekr ő l azzal kell majd elterelni a figyelmet, hogy magyarveszélyt vizionálnak. Magyar szempontból azért lesz különlegesebb a jöv ő évi választás, mer t azon immár a regisztrált határon túli állampolgárok is voksolhatnak. A jelenlegi bukaresti hozzáállás miatt a magyarországi pártoknak nem árt majd óvatosan kampányolni, hogy ne adjanak fel magas labdát a magyarellenes lépésekben szavazatszerzési lehet ő sé get látó román félnek, ennek ugyanis minden bizonnyal az itteni magyarok innák meg a levét …” Balogh Levente (Krónika) ? ? Verespataki játszma – „ Nevetséges id ő húzásra játszik a kormány a verespataki aranybányaberuházás kapcsán, és a szabálytalanságoktól sem riad vissza, hogy a törvénytelenségekr ő l ne is beszéljünk, hiszen a beruházó olyan törvényt szeg ő lépések sorozata következtében tette rá a