Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. október - Civitas Europica Centralis
2013-10-26
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131026 . 15 hagyományokon nyugvó ö njáró demokráciát, amely m ű köd ő örökmozgónak tekinthet ő . Ugyebár örökkön mozog, ami emberi léptékkel fölfoghatatlan, mert mi végesek vagyunk a teremtésben; és egyszeri elindítás után nem igényel küls ő beavatkozást az örök körforgás fenntartása. Sok kísérle tez ő embernek beletört ebbe a kihívásba a kisbicskája, ráment az élete, s kishit ű gondolkodók (afféle materialista hitetlenek, jellemz ő en a kommunista és szocialista pártok körül gyülekeznek) kijelentették, hogy márpedig a perpetuum mobile megvalósíthatatl an, ellenkezik a természet törvényeivel. De mi megcsináltuk! …” Krebsz János (Maszol.ro) ? ? Újra fúj a nacionalizmus szele – „ Amikor még csak a verespataki ciános aranybányászás elleni tiltakozáso k folytak, s a punge ş tii palagázfeltárás elleni tünte téseket még csak szervezték, a romániai viszonyokat jól ismer ő vállalkozó barátom megjegyezte: a sok galibából a hatalom a túlzott nacionalizmus szításával mászik ki. S mivel a kanadaia kat meg az ameri kaiakat nem ildomos szidni , majd kimondják, az országban minden rossz a magyarok és az oroszok miatt van… ” Román Győző ( Székely Hírmondó) ? ? A trianoni jóv átétel és az erdélyi Stockholmszindróma – „ Az utóbbi évszázadok politikájának egyik kulcsfogalma a „nemzet”, amelynek eltér ő felfogásából különböz ő politikai programok vezethet ő k le. Nem véletlen, hogy a harmadik évezred elejére lassan mondanivaló nélkül maradó, de még mindig tömegek megmozgatására képes „klasszikus ideológiák”, a liberalizmus, a konzervativizmus és szociáldemokrácia is kemény téziseket fogalmaz meg e kérdésben, ha nem is feltétlenül koherensen. Hiszen a liberalizmus és a szocializmus – szo ciáldemokrácia alapvet ő nemzetellenessége dac á ra létezik nemzeti liberalizmus és nemzeti érzéssel átitatott szocializmus, s a nemzeti eszmével többnyire rokonszenvez ő konzervativizmusnak vannak nacionalizmusellenes áramlatai. Ha a gyökerekig hatolunk, poli tológiai egyszeregynek, tudományos közhelynek számít, hogy a baloldali ideológiák másmás okból, de alapvet ő en ellenségesek a nemzet kategóriájával szemben. A liberalizmus egyénelv ű elvont módszertanát illet ő en (szerinte a társadalom alapegysége az egyén s nem a család) és értéktani szempontból (legf ő bb érték az egyéni szabadság) egyaránt. De ez az egyénelv ű ség fellelhet ő a liberalizmus tudományelméletében, erkölcsfilozófiájában, történelemfilozófiájában is. A szocializmus szám á ra a nemzet burzsoá csökevény , az uralkodó osztály eszköze, ideológiai kitalációja a proletariátus megtévesztésére, öntudatra ébredésének meggátolására és kizsigereltségének tartósítására. A konzervativizmus els ő sorban szkeptikus. Kételkedik a társadalmi intézmények vég nélküli javíth atóságában, az elvont eszméken alapuló „társadalommérnökségben”, a radikális változásokban, az emberi ész mindenhatóságában, az ember alapvet ő jóságában, elítéli a forradalmakat, a nemzeti forradalmakat is beleértve. A nemzet fogalma a hagyományon keresztü l kerül be a világképébe, ugyanis hagyományban, évszázados szerves fejl ő désben és szerves társadalomban gondolkodik. Így értelemszer ű en a nemzeti hagyomány is v é dend ő érték számára, a nemzet pedig a legtöbb konzervatív felfogásában a kulturális értékteremt és társadalmi kerete …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló) ? ? A kézfogás forradalma – „ Ha a forradalom vagy ellenforradalom „dilemmán” túl is jutottunk, még mindig sok és meglep ő kérdés bukkan fel 1956 kapcsán. Például az, hogy vajon milyen mérték ű tudatosság vezette a pesti utcára azokat a tizenéves srácokat, akiket aztán halomra gyilkolt vagy ítélt hosszú börtönévekre a megtorló kommunista hatalom. A kérdésben az igazán veszélyes az, h ogy jó adag, racionálisan aligha kétségbevonható igazság rejt ő zködik benne. Mert a pesti vagy erdélyi srácok közül minden bizonnyal csak nagyon kevesen tudták volna szabatosan megfogalmazni azt a szabadság iránti szomjat, amely ott lappangott a
