Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. október - Civitas Europica Centralis
2013-10-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www. cecid .net/ admin@cecid.net 20131011 . 13 ? ? Kisebbségek – „ Hideg zuhanyként érte az erdélyi magyarságot nemrég a hír, hog y Brüsszel, pontosabban az Európai Bizottság (EB, az EU kormánya) nem hajlandó foglalkozni a nemzeti kisebbségek ügyével. Vagyis a kisebbségi jogok nem EUs szintű kérdés, hanem a tagállamok belügye. Fölöttébb kellemetlen, mégis kijózanító azok számára, ak ik külföldről tálcán érkező kész megoldásról ábrándoztak. Miért szóljon bele Brüsszel az ország nemzeti ügyeibe, amikor nélküle is nagyszerűen megoldottuk, morfondíroznának Finnországban vagy Olaszországban, s nemcsak a többségi nemzetek, hanem a svéd, ill etve német kisebbségek is. Dehogynem, szükség volna az EUs védőernyőre a többségi bedarálás ellen, véli a legtöbb keleteurópai kisebbség. Mi legyen az az EUs standard, amelynek betartását Brüsszel számon kérhetné a tagállamoktól? Mert óriásiak az ország onkénti különbségek. Nyugaton többnyire irigylésre méltóan bánnak a nemzeti kisebbségekkel, Keleten viszont – az utóbbi évek vitathatatlan előrelépései ellenére még mindig – kevésbé, noha még az 1989 előtti alacsony kiindulópont is összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint Franciaország esetében. Egyetlen keleti ország – a legvadabb nacionalista időkben – sem folytatott annyira szélsőséges kissebségellenes politikát, mint amit Párizs folytat manapság is. Brüsszel amúgy is nehezen birkózik meg az EUs normák érvényesítésével, Görögországgal például gazdasági, Romániával pedig jogállamisági téren. Miért vállalna magára egy másik forró kását? Amelynek megoldása jóval nehezebbnek ígérkezik, mint a másik kettő! …” Chirmiciu András (Nyugati Jelen) ? ? Művészek a barikádokon – „ Az, ami a budapesti kortárs művészeti infrastruktúrával az elmúlt hónapokban történik, egyszerre érdekes mint egyéni történet, és mint egy nagyobb és vesz élyesebb trend megnyilvánulása. Nem a kultúrharcról fogok írni – bár önmagában az is érdekes lenne – , hanem a leszűkült perspektívák veszélyéről és a mai magyarországi ellenzéki ellenállás kudarcairól. Maga a történet viszonylag egyszerű: Magyarország korm ánya úgy döntött, hogy a kortárs művészettel foglalkozó Műcsarnok jelenlegi működése elégtelen. A kormány nem hatékonysági vagy esztétikai szempontokat mérlegelt döntése meghozatalakor, hanem morálisakat. Az intézmény vezetését annak a Magyar Művészeti Aka démiának passzolta át, amelyet annó Makovecz Imre hozott létre a standard akadémia alternatívájaként. Hogy miért volt (van?) szükség alternatívára, az teljesen világos: az akadémia (vagy éppen a Műcsarnok) nem elég „nemzeti“, „magyar“. A kormány azzal, hog y a Műcsarnok jelenlegi működését likvidálva azt az MMA hatáskörébe játszotta át, egyben ezen célkitűzést is legitimálta. (Nem mintha az elmúlt évek során bármiféle kérdés lett volna azzal kapcsolatban, hogy a radikális liberálisból opportunista módon kere szténynemzeti konzervatívvá átvedlő Orbán Viktor és csapata melyik oldalon áll ebben a kérdésben – már ha ez egyáltalán valóban kérdés.) …” Ravasz Ábel (Paraméter.sk) ? ? Ügyek és ügyek – „ Jelenleg több olyan ügy van napirenden, amelyek különböző horderejűek, de egy tőről fakadnak, és rámutatnak az erdélyi magyar közösség egyikmásik nagy hiányosságára. A napokban, a magyar médiában a legnagyobb visszhangja a Mikópernek volt, de a marosvásárhelyi anyanyelvhasználattal kapcsolatos ügyek is kiemelt helyen szerepeltek. Marosvásárhely ugyanis az a város, ahol a legtöbb romániai magyar él, legalábbis statisztikailag, de az anyanyelvhasználat meglehető sen töredékesen érvényesül. Ennek több oka van, egyrészt a kereskedelmi cégeknél és állami i n tézményekben egyaránt olyan méretű román dominancia figyelhető meg, ami azt sejteti, hogy bizony nagyon kevés magyar marad itthon dolgozni, és akik maradnak is, ne m szívesen vállalják a munkát főleg állami intézményekben, de olyan kereskedelmi cégeknél sem, ahol esetleg többnyire román környezetben kell helytállni …” Borbély Tamás (Szabadság)
